Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

ugyanis semmilyen indokból nem adott helyt az 1922. július 26-a után érkező kérelmeknek. Ezt mutatta egy BM-től érkezett levél, melyben a dombóvári járási főszolgabíró távirati felterjesztésére reagál a belügyminisztérium helyettes államtitkára. A főszolgabíró közvetlenül (!) a BM-től azért kért eligazítást, mert a dombóvári vasútállomáson mintegy 50 menekült - annak ellenére, hogy lejárt az optálási idő opciós nyilatkozatot akart tenni. A főszolgabíró bizonytalan volt abban, hogy a szerinte komoly okokra hivatkozó személyeknek, engedélyezheti-e optálást. A táviratból a hirtelen optálás okait nem lehetett megismerni. A helyettes államtitkár elutasítani rendelte a kérelmezőket. Közbenső megoldásként azt javasolta, hogy a kérelmezők az 1922. évi XVII. te. 24. §. alapján visszahonosításra vonatkozó igényt nyújtsanak be.

19 Ennek lényege, hogy az, aki magyar állampolgárságát a háború kitörése (1914. július 26.) óta elbocsátás vagy hatósági határozat nélkül vesztette el, és Magyarország területén lakik vagy kíván letelepedni, a honosításról szóló szabályokban foglalt kellékek hiányában is, belügyminiszteri engedéllyel visszahonosítható.

20 Ahhoz, hogy ezeket a feltételeket gyorsan megvizsgálják szükség volt olyan megfelelő indokra, ami miatt valakinek egy másik országban birtokolt lakóhelyét el kellett hagynia. Ez az indok lehetett, pl. politikai természetű üldöztetés, melynek során a magyar nemzetiség vállalása váltott ki nagymértékű diszkriminációt. Kávássy Károlyt a hűségeskü megtagadása miatt toloncoltak ki Romániából Magyarország területére. Szekszárdi illetőségének gyors bejegyzését javasolta az alispáni hivatal, miután a városban háza, ingatlana volt.

21 Ellenkező esetben, ha pl. egyszerűen csak arról volt szó, hogy 19 TMÖL AI 16215/1940 (belül: 14/1922. Ezen belül: 19834/1922.) A levél megírásának időpontja 1922 novemberében lehetett, mert a BM-től érkezett válasz dátuma 1922. november 21. 20 MOL K27 MT JKV 1923. július 1./9. Lásd még az 1879. évi L. törvényt, mely a magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének jogi feltételeit tartalmazza. A feltételek között szerepelt többek között: valamelyik magyarországi község tagságának birtoklása, legalább öt éves, megszakítás nélküli belföldi tartózkodás, az adózók lajstromában megtalálható, ugyanennyi időtartamra vonatkozó regisztrálás. 21 TMÖL AI 1990/1923. 164