Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Ruzsa Éva. Egy kisnemesi család két generációjának küzdelme a deklasszálódás ellen • 115

szerkezetben megindult átrétegződést, amelybe integrálódva az egyén helyzetéről csak részinformációkat kapunk. A rendiszociológiai struktúra még nem tárul fel

5

, holott az ebben elfoglalt hely, ha nem is kizárólagos elrendezője, irányítója, de befolyásolója a tetteknek. így az individuum cselekvését 1850 után - de 1867-et követően is - meghatározza a modernizációs folyamat kibontakozásának kezdetén

6 a társadalmi szerkezetben elfoglalt helye, anyagi helyzete, a forradalom eszméihez és a szabadságharc emlékéhez való ragaszkodása, vagy az eseményekben való aktív részvétele miatt reá kiszabott büntetés mértéke, szabadulása után a közélettől való távollétének objektív és szubjektív kényszere. Ezeken túlmenően meghatározza sorsát még az is, hogy a kihívásokra adott válasza, lépései adekvátak-e az adódó és megoldásra váró feladatokra, vagyis képes-e a generációkon keresztül húzódó és csak lassan változó látens tudati folyamatokkal, a mentalitással szakítani. A változások a társadalom minden rétegét érintették, de legmélyebben mégis az 1848 előtt évszázadokon átívelő gazdasági és politikai hegemóniáját vesztett nemességet, egyes rétegeit anyagi erősségük függvényében, függetlenül Habsburg lojalitásuktól. Azok, akik a XIX. század első felében piacorientációjukkal allodiális gazdaságukat akár a jobbágy telkek rovására is kiterjesztették és tőkefelhalmozásra voltak képesek, könnyebben viselték a jobbágyfelszabadítást és a hosszú ideig elhúzódó földkártalanítást, sőt a kedvező konjuktúrába előbb-utóbb bekapcsolódhattak. Ezek főként az arisztokraták és a tőkeerősebb középnemesi családok voltak. A nemesség jelentős részének birtokstruktúrájában nagy hányadot tettek ki a jobbágy telkek,

7 melyek jövedelmei már 1848 előtt sem voltak elegendőek a tőkefelhalmozásra és korszerűsítésre, de a nemesi életmód bizonyos, vagy egyes kellékeit szűkösen fedezni tudták. A jobbágyfelszabadítás, az állam által fizetett kárTóth Zoltán: Szekszárd a dualizmus korában 22. p. In.: Szekszárd város történeti monográfiája I. kötet Szerk.: K. Balog János Szekszárd, 1990. (Továbbiakban: Tóth 1990.) 6 nem tagadva a megindulás 1848 előtti tényét 7 Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. sz. első felében. In.: Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XVI. Szekszárd, 1991. 74- 75. p. (Továbbiakban Glósz 1991.) 116