Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83

tozott, az unokák nemzedéke viszont már tizenhat fiú utódot számlált. Dőry Mihály, Ignác leszármazottja 1817-ben született a teveli családi birtokon, apja Gyömörey Annával kötött, második házasságából. Utószülöttként jött a világra, atyját csak elbeszélésekből, s ha volt ilyen, képekről ismerhette. Az özvegynek az újszülött Mihályon kívül, még két kiskorúról kellett gondoskodnia, az alig két éves Péterről és a tizennegyedik életévében járó Imréről. A gyerekek felnevelése nem volt könnyű feladat. Nemcsak azért, mert a családfő elvesztése miatt a felelősség minden terhe Gyömörey Annára nehezedett, hanem azért sem, mert férje halála után - saját maga és gyermekei érdekeinek védelmében - hosszan tartó pereskedést kellett folytatnia id. Dőry Mihály első házasságából származó, felnőtt fiával, Sándorral. A hétszemélyes táblán tárgyalt egyezség szerint a négy fiúnak fejenként alig valamivel több mint 500 hold jutott az apai örökségből, amit összesen körülbelül 21 ezer pengőforint adósság terhelt.

59 Gyömörey Anna fiai osztályrészét nagykorúságukig maga kezelte, az örökölt terheket azonban nem törlesztette rendszeresen. Állandó készpénz hiánnyal küszködött, amihez nagy mértékben hozzájárult, hogy időközben maga is tekintélyes adósságot halmozott fel. 1821-ben 108 ezer forintért Szenttamásiban (Zala megye) birtokot vásárolt, ahová a vételáron kívül további összegeket ruházott be. A földvásárláshoz a Styrum-Lymburg alapítványtól vett fel kölcsönt, biztosítékként pedig lekötötte Imre tolnai birtokait.

60 Viszonylag gyorsan kiderült, hogy az özvegy nem képes a zalai fekvőséget terhelő adósságot önerőből rendezni, ezért nem maradt más választása, minthogy 1824-ben eladja a birtokot. A vevő saját fia, Imre, aki időközben előnyös házasságot kötött Töttösy László özvegyével, Vida Máriával. Az Imrénél tizenkét évvel idősebb asszony nem csupán a vételár felét fizette meg, hanem késznek mutatkozott férje adósságainak részbeni átvállalására is.

61 Imrén azonban a házasság sem segített. Eladósodása tovább folytatódott, az 1840-es évek elejére Glósz, 1991.47. p. TMÖL Tolna Vármegye Közgyűlésének iratai (KI) 895/1836. TMÖL KI 398/1841. 102