Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

lította. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének évente kötelezően kétszer kellett üléseznie: a költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadás elfogadásakor. Ezen kívül bármikor össze lehetett hívni. A törvényhatósági bizottság munkáját több, saját kebeléből választott bizottmány segítette, melyek közül talán a legfontosabb, az állandó választmány felállítását a törvény is előírta (44. §).

17 Feladata a törvényhatósági bizottság elé kerülő ügyek előkészítése volt. Részben a törvényhatósági bizottságból kerültek ki az 1876-ban létrehozott új megyei szintű közigazgatási szerv, a közigazgatási bizottság tagjai is. Ezen operatív jellegű szervnek volt a feladata, hogy egyes ügyekben koordinálóként lépjen fel az állami szakigazgatás és az önkormányzatiság elvén működő megye közt.

18 Törvényhatósági bizottság tagja csak a lakosság - és a férfinépesség - kisebb hányada lehetett. Ez elsősorban abból adódott, hogy a törvény a választhatóságot az országgyűlési választójoghoz kötötte. így bizottsági tag csak választójoggal rendelkező, írniolvasni tudó, és az illető törvényhatóság területén legalább két éve lakó, adót fizető nagykorú férfi lehetett. A törvényhatósági bizottság létszámát a törvény 21. §-a szabályozta, a vármegyék esetében 500 lakos, a törvényhatósági jogú városok esetében 250 lakos után számolva egy bizottsági tagot.

19 Ennek megfelelően az ekkor 220000 lakosú Tolna megye törvényhatósági bizottságának létszámát 1871-ben 440 főben határozták meg.

20 Választás útján Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 40. p. Ezt a törvény 44. §-a tartalmazza. 1870. évi Törvénytár... 283. p. Ennek megfelelően a megyénként 21 taggal felálló közigazgatási bizottságban törvényhatóság öt vezető tisztségviselője mellett 10 tagot választott soraiból. Az államigazgatás részéről delegált öt tisztviselővel (a kir. ügyész, adófelügyelő, tanfelügyelő, államépítészeti hivatal elnöke és a posta és távirdai kerület elnöke), és az elnöki funkciót betöltő főispánnal volt ki a létszám. Csizmadia (1976) 155-156. p.; illetve Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában. In: Baranyai Helytörténetírás, Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Szerk.: Szita László, Pécs 1983. 123-125. p. 1870. évi Törvénytár 275-276. p. Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (TMÖL) IV/B/404/b. Alispáni iratok (AI) 714/1871. 10