T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke
egy-egy jobbágy gazdánál csak egy, legfeljebb két vagy három évig dolgozott. Ezek a tanúvallomások tehát azt mutatják, hogy Somogy megyében ezek az ún. szolgák nem voltak a paraszti „família" vagy modern szóval háztartás állandó tagjai. A tanúk nagy tömege helységről-helységre és gazdáról-gazdára vándorolt. Mi lehetett vándorlásuk oka? A munkát mindig másutt lelök nagy száma kizárja azt a feltevést, hogy itt vándor ösztöntől űzött egyesekről van szó. Elvándorlásuk nemcsak a 20-as, hanem a 30-as és 40-es éveknek is jellemzője, tehát ezt nem lehet a század eleji általános népesség fluktuáció számlájára írni. Meg kell tehát vizsgálnunk azoknak anyagi helyzetét, akiknél ezek a tanúk dolgoztak. A vallomások hitelességét mutatja, hogy a név szerint említett jobbágygazdák többségét megtaláltuk a megyei adóösszeírások valamelyikében. Viszonylag kevesen vannak, akiknek nevét nem sikerült azonosítani. Itt azonban valószínűleg elírásról van szó. Előfordult azonban az is, hogy a tanúvallomásban jelzett időponthoz csak 15-20 évvel későbbi hivatalos összeírást sikerült találni, ami fokozza az adatok egybevetésének nehézségeit. Az alábbiakban közöljük néhány olyan jobbágygazdának a vagyoni helyzetét, akik szolgát vagy szolgákat (béres, kanász, pásztor) alkalmaztak. 1761 május 16-án Görösgáll pusztán Szily Ádám részéről folyt a tanúk kihallgatása a puszta hovatartozását illetően. A tanúk közt volt Matók Mihály 50 éves tótszentgyörgyi colonus, aki elmondotta, hogy 20 éve Nagydobszán Szenté Jánosnál szolgált három hónapig mint kanász. Valószínűleg azért lehetett olyan rövid ideig ott, mert „ az említett gazda kemény veréssel feddette számtalanszor a tanút, hogy Görösgáli földre, a hosszú úton által ne eresszen..." - Szenté János nevét az 1729. évi domesticalis összeírásban sikerült megtalálni, ahol mint hospes (megjegyezzük, hogy Somogy megyében a hospes nemcsak jövevény telepest, hanem általában jobbágy gazdát jelölt) neve mellett két ökör, egy tehén és három sertés van feljegyezve. De a falu egész állatállománya ekkor mindössze 33 ökör, 30 tehén, 7 ló és 52 sertés volt. 25 - Az 1752. évi KÁL Metalia. Fasc. 1. 1454-1820. Nr. 41. (Ex congr. 14. jan. 1765.) -Uo. Conscriptio animarum ... Conscriptio Domesticalis. Anno 1729. Processus Szigethiensis. 110
