T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A helytörténetírás történelmi és módszertani problémái, különös tekintettel a délkelet-dunántúli mezőgazdaságtörténeti kutatásokra (Részlet)

kaját jelenti, így került például Holub József abba a helyzetbe, hogy a jogtudományi egyetemet - történész létére - elvégezze, amelynek később professzora is lett. Sajnos, nekem is el kellett végeznem az agráregyetem közgazdász szakának két évét ahhoz, hogy az alapvető mezőgazdasági szaktudást elsajátítsam, s még így is akadtak néha komoly problémáim, amelyeket csak szaktanács után mertem eldönteni, bár néha az is előfordult, hogy a problémát nyitva hagytam. A módszertani kérdések taglalása után rátérnék konkrétan és közvetlenül Somogy megye mezőgazdasági-történetének kutatása során felmerült egyes történeti problémák ismertetésére. Azzal kezdeném, amit nem tudtam megoldani. A XVIII. század történetének kutatása során a történészeket kezdettől fogva igen érdekelte a török utáni újrakezdés időszakában az ország lakosainak száma. Acsády neves munkája, amelyben Magyarország Pragmatica Sanctio korabeli népességének számát taglalta,

1 hamarosan kétségeket ébresztett a történészekben, különösen azóta, amióta a történettudomány egyik legfontosabb segédtudománya: a statisztika is beleszólt a vitába. Képzett statisztikusok ugyanis teljesen lehetetlennek találták azt az óriási népességszám-növekedést, amely 1720-tól 1780-ig, a II. József korában tartott első magyarországi népszámlálásig bekövetkezett, s amelyet sem a természetes népszaporulattal, sem pedig a betelepítések nyomon követhető mértékével magyarázni nem lehet. Ismeretes, hogy Acsády munkájának forrása az 1720. évi adóösszeírás volt, kézenfekvő tehát az a feltevés, hogy ez az összeírás nem tartalmazza a népesség egészét. Dávid Zoltán, aki Acsády munkáját elemző vizsgálat alá vette, az ország 1720. évi lélekszámát Acsády becslésénél lényegesen többre tette.

2 Somogy megyei kutatásaim során nekem is erős kételyeim támadtak a rendelkezésre álló források alapján, konkrétan az 1720. évi összeírás kapcsán nemcsak a megye lélekszámát, de még az adózó népesség számát illetően is. Ezt a kételyt csak növelte 1 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában (1720-21). Szerk.: Acsády Ignác. Bp. 1896. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Folyam, XXII. köt. 2 Dávid Zoltán: Az 1715-1720. évi összeírás. Bp., 1957. A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József (145-199. p.). 95