T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

szontszolgáltatást nem teljesítették. Ez a döntés annál is feltűnőbb, mert a nyílt parancs értelmében az erdei haszonvételek elkülönítésének egyetlen és döntő szempontja az volt, hogy a jobbágy 1848. január 1-én az úrbéri faizás gyakorlatában volt-e. - Nem is említik meg azonban az úrbéri faizást pl. Nagybajomban, ahol pedig a 9 kérdőpont tanúsága szerint 1767-ben bőséges faizása volt a jobbágyoknak. A Somogy megyei helységek közül megállapíthatóan mindössze 29-ben nem volt úrbéri faizás. E helységek döntő többségének határában nem volt erdő, vagy pedig oly kevés volt, hogy azt csak a földesúr használta. 36 helységben nem tudtuk megállapítani, hogy volt-e ott faizás, ül. milyen mérvű volt az ? Ezek határában - Fényes statisztikai kimutatása szerint - mindenütt volt erdő, ami valószínűsíti a faizást, de részint a periratok hiányoznak, részint csupán az 1848 előtti rendezési iratok vannak meg, az erdei haszonvételek elkülönítésére vonatkozó iratok azonban elkallódtak. Eredményeinket összegezve, megyénk területén 144 helységben tudtuk megállapítani, részint periratok adatai, részint azok alapján történt számítások segítségével a községi erdők nagyságát, amely 15 059 3/8 magyar hold volt. Ha ehhez hozzátesszük a valószínűleg faizással rendelkező 36 helységnek ezen összeg alapján kb. 3000 holdra becsülhető jobbágykézbe kerülő erdejét, akkor a községi erdők mennyisége mindössze 18 000 hold, Somogy megye 538 403 hold erdejének kb. 3 %-a. Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk az erdei legelőket, melyeket nem kezeltek erdőként, s melyeken levő fák rendkívül bizonytalan mennyiségűek voltak, ezek mennyisége 169 helységben a periratok tanúsága szerint alig több mint 25 000 hold. Az erdők aránya még ezekkel kibővítve is rendkívül kedvezőtlen a jobbágyok számára. - A községenként kialakult 40-60, legfeljebb (a nagyobb határú és nagy lakosságú községekben) 300 holdas erdők kis terjedelműek voltak ahhoz, hogy a parasztság számára hasznot hajtók lehettek volna. Az erdőelkülönözés rendkívül fontos volt a kapitalista agrárfejlődés szempontjából; mert ezt hazai viszonyaink között éppen a közös legeltetés és részben közös erdőhasználat gátolta. Az elválasztásnak ez a módja azonban, amelyet a nyílt parancs földesurak 91