T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az erdőgazdálkodás Somogy megyében

nak. Az is előfordult, hogy szántóföldet és házat adott nekik a földesúr, hogy ezzel is birtokához kösse őket, és ügyes munkásokat kapjon. Felsővisnye lakosai így telepedtek meg Márffy birtokán, idővel adó alá is bevallották földjüket, és utódaik több évtizeden át jobbágyként művelték a földet és adóztak utána. Ez így is maradhatott volna 1848-ig, ha földesuruk nem fosztja meg őket 1827-ben legelőjüktől, és ezzel nem kényszeríti őket arra, hogy mivel súlyos igásszolgáltatási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, inkább a bujdosás nehéz kenyerét válasszák. A megszökött jobbágyokat előbb a földesúr erőszakkal visszahurcoltatta, majd az ezt követő perben teljesen kisemmizte a „hamus legények" utódait, akiknek nem járt semmi abból a földből, amelyet apáik verejtékes munkája tett termőterületté. A földesúr pedig 1000 hold irtásföldhöz jutott így, melyről pedig már lemondott, hiszen ez már évtizedek óta úrbéres földként szerepelt az adónyilvántartásban.

117 A szántóföldért, legelőért, erdőért folyó harc a reformkorban ekkor, a 20-as és 30-as években érte tetőpontját. Az erdei faizás korlátozására már láttunk példákat. E rendelkezések betartását szigorúan ellenőrizték, és az azt áthágókat súlyos pénzbüntetéssel sújtották. Ennek illusztrálására csak a keszthelyi uradalom erdei birtokkönyvére kívánunk utalni, mely a Festetics-uradalom Zala megyei részére vonatkozik ugyan, de valószínűleg Festetics somogyi uradalmaiban is hasonló pénzbírságokat vetettek ki. Eszerint bükkfalopásért 2, nyolc szál fenyőért 25, egy talicska tuskóért 2 forint 30 krajcárt szedtek, az ellopott fa elkobzásán kívül.

11 A drávakeresztúriak Országh András erdejében egy tölgyfáért egy kila búzát (2 forint értékű) és egy malacot (3 forint) adtak az erdőpásztornak, és egy másikat 1 forint 30 krajcárért vásároltak meg. A szolgabíró - noha a jobbágyok jóhiszeműen vásároltak, minthogy az erdőpásztornak nem volt joga fát eladni, - a vevőket 50 forint pénzbírsággal sújtotta 1828-ban.

119 A „vadásztilosok" láncolata is tovább épült. Megyénkben 1800 és 1836 között 114 alkalommal adtak engedélyt a vadásztilos KÁL Reg. Urb. Kápolnásvisnye. OL Festetics keszthelyi lt. A keszthelyi uradalom erdei büntető jegyzökönyve 1847-48. KÁL Somssich szarkavári lt. 1828. ápr. 7-én kelt instancia. (Egy kila = két pozsonyi mérő.) 82