T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Az erdőgazdálkodás Somogy megyében
értékesítését célozta. A piarista kusztodiátus 1812-ben Dörgicsén állított fel egy fürészmalom-féle üzemet („serra asserum") %1 Az erdei mellékiparágak közül szénégetés - úgy látszik csak szórványosan volt Somogyban. A Széchényi-levéltár gazdasági anyagában mindössze kétszer találkozunk vele: a gadányi kovácsnak és a csokonyai uradalom bognárainak engedélyezték taoo vasszal és ősszel dűlt fákból a szénégetést. A helytartótanács kérelmére a megye összefoglaló jelentést készített 1803-ban a területén folyó szurokégetésről. A kalamász vagy kátrány és faecet a fa száraz lepárlásának két mellékterméke, s a kátrány lepárlásával nyerik a kátrány olajat és szurkot. Ezekhez legjobb a gazdag gyantatartalmú fenyő tuskóját és vastagabb gyökereit felhasználni. A helytartótanács azt akarja megtudni, hogy a szurokégetés nem pusztítja-e az erdőket. A megye jelentése szerint területén a kaposvári, mozsgói, hárságyi és gálosfai uradalomban folyt szurok- és kalamászégetés. Festetics József jelentése szerint zselici jószágaiban űzték ezt az erdei mellékiparágat, de a veres fenyőfáknak csupán az alsó és épületre nem alkalmas részeit, gyökereit vagy formátlan törzseit szokták erre a célra elégetni. Csupán szurok- vagy kalamászégetés miatt sohasem vágták le a fát, így ez az iparág nem járt erdőpusztítással. Hasonló ehhez a többi uradalom vezetőinek jelentése. A szurkot és a kalamászt Bács és Veszprém megyékben, továbbá a Bánátban értékesítették. Megyénkben az erdei mellékiparágak közül még ez időben is a legkedveltebb a hamuzsírfőzés volt. A Széchényiuradalomban, amely „erdei cultivatiora' törekedett, 1819-ben is állt még a régi hamuzsírfőző üzem. Az 181 l-es évben engedélyezték a bogáti erdőkben is a hamuzsírégetést. Ugyanebben az évben Barcson és Segesden is volt hamuzsírégetés. 9 A dűlt és nehezen elszállítható fák értékesítésének legkönnyebb módja volt ez, s jövedelmező is volt. 1812-ben 12 hordó hamuzsír után 1700 forint volt az árenda. 91 Szentiványi B. i. m. 367. p. 8 OL Széchényi lt. 216. IV. G. 280-5. F. A comissiohoz írt levelek protocolluma 1811-ben. 9 KÁL Közgyűlési jegyzőkönyv. 1807. 1225. sz., 1808. 247. sz. iratok. 0 OL Széchényi lt. IV. 23. K. 180-1. f. 1 Uo. Acta oeconomica. 64. f. 75
