T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Rendhagyó válogatás egy életműből

és beköltöztünk Szekszárdra még az iskola kezdése előtt, 1937 nyarán. (Az utolsó kép, amit magammal vittem a kis falumból, egy csodásan virágzó körtefa emléke.) Beírattak egy magángimnáziumba, amely Szekszárdon egy éve indult be. Az Isteni Megváltó Leányai tanító rendnek volt egy elemi iskolája már évek óta (ide került a húgom), de gimnázium üzemeltetésére nem kapták meg az állami engedélyt (noha Szekszárdon nem volt leánygimnázium). így a tanév végén minden tanulónak magánvizsgát kellett tennie Székesfehérváron a Lánygimnáziumban. Magas volt a tandíj, mindössze hatan, majd egy év múltán heten jártunk egy osztályba, egy kis családi házban volt az iskola. Eleinte 2, majd 3 osztályból állt ez a gimnázium, amely ez után meg is szűnt. A kezdő év nagyon nehéz volt. Óriási a különbség egy falusi osztatlan iskola - ahol egy teremben tanulnak az első 4 osztály tanulói - és egy színvonalas, jól felszerelt városi elemi iskola között. Ezt a magam bőrén tapasztaltam. Lengyelen azért voltam „deviáns", mert csak egy szoknyám volt, Szekszárdon azon derültek osztálytársaim, ha az én német nyelvemen megszólaltam, vagy ha számukra elemi kérdésre nem tudtam válaszolni. Fél évbe telt, míg a hátrányt „ledolgoztam", s amire nekem is lettek barátnőim, akikkel együtt éltük a süldőlányok életét. Már III. osztálytól, 11 éves koromtól én voltam az osztály „krónikása". Az egyik ilyen „osztálynapló" átvészelte az idők viharát és amikor bele-belelapozok, mindig megállapítom, hogy a gyermekkor semmi máshoz nem hasonlítható, csodás állapot! A IV. gimnáziumi osztály elvégzése után ismét ott állt előttünk a kérdés: beírassanak-e szüleim Pécsre a leánygimnáziumba, vagy próbáljak-e felvételizni a Garay Gimnáziumba, ahová a felső gimnáziumi osztályokba - nagyon korlátozott számban - magántanulóként, lányokat is felvettek már jó ideje. Hárman vállaltuk az osztályból azt, hogy különbözetit teszünk latin nyelvből. (A fiúk már I.-töl, a leánygimnáziumokban csak a III. osztálytól tanultak latint.) Végig tanultuk az egész nyarat. Egy diák (a későbbi jogászprofesszor: Hajdú Lajos) készített fel minket a különbözetire, ami sikerült is, úgy hogy 1941 szeptemberétől már ennek a gimnáziumnak tanulói lettünk. 5