T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben
A földművelésügyi miniszter által készenlétben tartott tartalékmunkások száma annyira megfogyatkozott, hogy mindhárom megyéhez egymásután jönnek a leiratok, melyek a munkáltatónak a munkásokkal való megegyezését sürgetik, mivel tartalékmunkást már nem tud a kormány biztosítani. A sztrájkolok számát a sajtó és a korabeli feldolgozások körülbelül 20.000-re becsülték. Ha az igénybe vett karhatalmat a sztrájkolok számához arányítjuk - a karhatalom közölt létszámát természetesen kiegészítve a Baranya megyében felhasználtak valószínű számával - akkor az arány egy a négyhez, azaz körülbelül négy fegyvertelen sztrájkolóra jutott egy állig felfegyverkezett katona vagy csendőr. A mozgalom méretének teljes nagysága még szemléletesebben mutatkozik meg, ha a levéltári adatok és a sajtó alapján a sztrájkok helyeit megjelöljük. Baranya, Somogy és Tolna megyének úgyszólván egész területére kiterjedt az arató- és cselédsztrájk szálai a környező területekre, Veszprém, Fehér, Zala megyékre és Szlavóniára is átnyúltak. A rendőrségi jelentés szerint az 1905. évben sztrájk miatt elítéltek száma több mint ötezer. 26 Kétség kívül e szám zömét a Dél Dunántúlon százas csoportokban letartóztatott és elítélt aratók szolgáltatták. Az ország más területén ebben az évben nem volt nagyobb méretű arató- és cselédsztrájk. Ez a nagyméretű dél dunántúli sztrájk az államhatalom helyi szerveit teljesen meglepetésszerűen érte. Még május hó végén Baranyából és Tolnából is az aratás is teljes zavartalanságára való kilátást jelentik a szolgabírák az alispáni körlevelekre. Érthető tehát, hogy ezután a nagy mozgalom után az azt kirobbantó okok, a sztrájkot mozgató rugók élénken foglalkoztatták nemcsak a sajtót, hanem a gazdák érdekszövetségének: az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek és az államhivataloknak embereit is. A sztrájkot tárgyaló feldolgozások általában leszögezik, hogy a nagy arató- és cselédsztrájk oka - a politikai válságon kívül, amely alkalmas időpontul szolgált egy ilyen nagyméretű mozgalomhoz -1. a rossz kereseti viszonyok, a kedvezőtlen gazdasági helyzetből fakadó alacsony munkabérek és a cselédség s az aratómunkások gazdasági kizsákmányoltsága, 2. az agrárproletáriátus társadalmilag alacsony, A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben Bpest, 1906. 442. p. 40
