T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Dunántúl népei a reformkorban, ahogyan azt a kortársak látták
A hadmérnök munkájában második helyen említi meg a szlávokat. Foglalkozik - az akkori felfogás szerinti - történetükkel. Megemlíti szétszórtságukat. Vérmérsékletüket flegmatikusnak és kolerikusnak mondja. Családközösségben élnek és a családfő intézkedései nyomán gazdálkodnak. Nagylelkűek, akik istentelennek mondják azt, aki a „hozzá betérő" idegent elutasítja. A harmadik „főnép": a németek, akiket három csoportra oszt: az elsők a nyugati határ mellett élő un. hiencek, akiknek nyelve annyira „elromlott", hogy az osztrák határon már nem értik meg beszédüket. Flegmatikusak és igen szorgalmasak. Földművelők. Azonos feltételek mellett ők gazdálkodnak a legeredményesebben azon a területen. A németség másik csoportja a német földről érkezett telepesek, akik élénk vérmérsékletűek, ugyancsak szorgalmasak. A harmadik csoport a városlakók, akik az országban szétszórtan élnek, kereskedelemmel, kézművességgel és művészetekkel foglalkoznak. A melléknépek között a hadmérnök a görögöket, mint ügyes kereskedőket említi, a Zinzárokról hasonlóképpen nyilatkozik, akik között a görögök erkölcsei és szokásai uralkodnak, kalmárok. Ruházatuk a görög és a zsidó „divatot" követi. Az 1820-as években publikáló Csaplovics rendkívül alapos áttekintést ad a hazai népekről. 14 pontban foglalja össze az áttekintések szempontjait, amelyben a népek elhelyezkedésétől azok vallásáig, szokásaikig minden lényeges jellemző benne van. A magyarokkal kapcsolatos megállapításai közül érdemes felfigyelnünk egy érdekes megjegyzésére. Azt állítja, hogy 1790-ig a magyar nyelv „incognito" voltjelen az országban és csak miután II. József nyelvrendelete megjelent, akkor került előtérbe. "Tsudálni kell minden litterátornak azon előmeneteleket, melyeket a magyar nyelv 1791-től tett". A magyarok az ország közepén helyezkednek el - írja „tsupa honi nemzetekkel vagyon körül véve, szomszédságában tehát idegen népek sehol sincsenek. " Magyarország egyébként, mint megállapítja, népességére nézve „Európa kicsiben". Mindaz, ami Európába megtalálható (különböző népek, vallások, foglalkozások, a műveltség eltérő fokozatai) megvan Magyarországon is. 366