T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Tolna városának települése a 18. században
A hivatalos egyházi iratok szerint az első nyilvántartott tolnai plébános: Michael Kokos budai születésű szerzetes volt, aki a Bosna Argentína provinciáról elnevezett ferences rendhez tartozott, s akit e rend generális vikáriusa 1721-ben helyezett át Tolnára, hogy ott a plébánia adminisztrátora legyen. 1722-ben mindkét földesúr levélben biztosította a ferences atyákat, akik már régen Tolnán „szolgálnak", hogy templomot és plébániát ajándékoz nekik, s a tanító (ludimagister) fundust és helyet kap tőlük, de fenntartják maguknak a jogot, hogy elbocsájthassák. Még ebben az évben sor került a pécsi püspökség Tolna megyéhez tartozó részén is a szokásos canonica visitatióra. Ezt a püspöki megbízott végezte el, hiszen ez időben a még bizonytalan utak és nehéz külső körülmények miatt ez nem tartozott a könnyű feladatok közé. Sajnos ennek anyaga nem maradt fent és így csupán az egyháztörténész beszámolójára vagyunk utalva. 23 Brüsztle szerint a plébánia fundusának közepén állott egy régi templom, amely kőből és valószínűleg habarcsból (coemento) készült. Harmadrésze zsindellyel fedett volt és Páduai Szent Antal tiszteletére volt felszentelve. Művészien elkészített asztalosmunka az oltára („arculario labora affabre facta") és a felszerelés is elég jó. Ugyanakkor megemlít a városon kívül, a Duna partján fekvő két régi, omladozó templomot is. 24 Úgy tűnik, hogy Nesselrode püspök e vizitát követően határozta el, hogy Tolnán világi plébániát létesít. 1724-ben Franciscus Antonius Turcsán személyében világi plébánost nevezett ki Tolnára, aki magát vicearchidiaconusnak is mondotta. Az egyháztörténész keveset tud róla azon kívül, hogy 1728 januárjában hagyta el a parochiát és ismeretlen helyre távozott, elhagyva az egyházmegyét is. 25 BRÜSTLE JÓZSEF 1880. 725. p. BRÜSTLE 1880. 716-718. p. KERSÁK PÁL püspöki levéltáros úrtól nyert szóbeli közlés szerint ennek a vizitának az anyaga akkor semmisült meg, amikor Brüstle József váratlanul meghalt és a nála kölcsönben levő aktákat az új plébánost váró hívek „eltakarították". BRÜSTLE József 1880. 721-722. p. BRÜSTLE József 1880. 725-726. p. 352
