T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben

Az érem másik oldalát is nézzük meg. Schaumburg-Lippe herceg dárdai 49.000 hold terjedelmű uradalma holdanként 6 korona, azaz évi 294.000 korona tiszta jövedelmet hajtott ugyanakkor.

8 Az ellentétek azonban nemcsak gazdasági síkon kirívóak. Az agrárproletáriátus társadalmilag alacsony, megvetett helyzetének hangsúlyozása az uralkodó osztály részéről lépten-nyomon megnyilatkozik. Ezt mutatják embertelen lakásviszonyaik is. 1898. február 12-ről kelt a Baranya megyei főorvosnak a cselédlakások állapotáról tett jelentése. Eszerint többek között a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Bácsfai pusztán egy 5,5-szer 5 méter alapterületű, 3,20 méter magas szobában három, tizenegy tagból álló cselédcsalád lakott.

9 Az aratómunkásokat pedig rendszeresen istállókban, rossz munkásbarakkokban szállásolták el, ahol néha még rendes ivóvíz sem volt. 1907-ben a rossz ivóvíztől fellépő hastífusz-járványnak négy halálos és hatvan súlyos beteg áldozata volt a főhercegi uradalom arató munkásai közt.

10 Az ispánok és az államhatalom helyi képviselőinek durva bánásmódja még csak fokozta az agrárproletár magárahagyottságát a „Werbőczy utódok" Magyarországában. Politikai jogokkal nem rendelkeztek, a törvények a földbirtokosok és bérlők érdekeit bástyázták körül. Gazdaságilag kiuzsorázott, jogokkal nem rendelkező, kultúrától elzárt, az uralkodó osztály kénye-kedvének kiszolgáltatott rétege volt az agrárproletáriátus a társadalomnak. Ebből a reménytelen helyzetből azonban már kezdte keresni a kiutat. Az 1898-as rendőrségi jelentések szerint Déldunántúl e három megyéjében „rohamosan tért hódít a szocializmus". 1898ban dördült el a sztrájkoló Somogy megyei toponári cukorrépa munkások felé az első sortűz, ebben az évben volt Dunaföldváron is az első komoly összeütközés az agrárproletárok és a csendőrség között.

11 A Déldunántúl agrárproletáriátusának megvoltak már 1905-ben a harcos hagyományai. A feszülő ellentétek kirobbanásra vártak. 1905 elején az orosz forradalom hatására megélénkülő munkásmozgalmak az agrárproletáriátus megmozdulására is előkészítették már a talajt. Az 8 Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelenje. I. k. Pécs, 1896. 528. p. 9 Pécsi Közlevéltár, Baranya vm. lt. 1900:11313. Főispáni. 10 Mohács 1907. június 30., Pécsi Napló 1907. júl. 14. 11 Rendőrségi jelentés, 1897, 1898. 35