T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A magyar királyi dohánygyár és Pécs kapcsolata (1909-1946)

maradt, noha azóta négy dohánygyár is épült az ország más vidékein. Ekkor már Baranya megye főispánja: báró Fejérváry Imre is tett lépéseket ez irányban. Végül 1906. január 13-án megszületett az a rendelet, amely Pécset jelölte ki egy felállítandó új szivarkagyár székhelyéül.

3 Ezzel a pécsi dohánygyár alapítása megtörtént, de a döntés megvalósításáig e város lakóinak és vezetőiknek még sok izgalomban volt része. A város képviselőtestülete - roppant nagyvonalúan - Pécs három pontján négy telket jelölt ki a dohánygyár felépítésének céljaira, amelyet ingyen engedett át a kincstárnak. A megjelölt telkek közül kettő a Megyeri úton, a város nyugati részén volt, a harmadik a pécsváradi és a mohácsi út mentén a bányákhoz közelebb, és a negyedik a gázgyár („légszeszgyár") és a villanytelep közti területen, az akkori Budai külváros vásárterének déli részén feküdt. A pénzügyminisztérium 1906 januárban kiadott és említett rendelete után, még abban a hónapban leutaztak Pécsre a Dohányjövedék Központi Igazgatóságának küldöttei, hogy megvizsgálják a felajánlott telkeket. Döntésük áprilisban vált ismertté: a negyedik telket, a Budai külvárost választották. Pécs város képviselőtestülete 1906. szeptember 12-én - nem kis vita után - megszavazta e telek átengedését és ezzel a város 10 ezer négyszögöl (6 hold 400 négyszögöl) területet engedett át a kincstárnak, és szerződésben biztosította a Tettye és a Tortyogó forrásokból az ivóvizet. Kikötötték, hogy az építkezés a gyáros költségén történjék. Az esetleges kútfúrást engedélyezték, s a város vállalta azt, hogy gondoskodik a szennyvízelvezetésről, továbbá a gyártelep észak-keleti sarkától az országútig gyalogjárót létesít és tart fent. Ezenkívül a város vállalta a gyártelep északi homlokzata előtt a „terhes kocsik" közlekedésére alkalmas kocsiút létesítését és fenntartását, sőt még azt is bevették a szerződésbe, hogy a város engedélyezni fogja az iparvágány létesítését a dohánygyárnak. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a kincstár, mint a dohánygyár tulajdonosa, köteles ezen a területen szivargyárat létesíteni, s őt terheli az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésével kapcsolatos összes költség.

4 3 Szitái, m. 1967. 114-119. p. 4 BML, Polgármesteri lt. 2361/1914. 336