T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A külföldi iparosok beköltözésének hatása a gazdasági életre Magyarország dél-nyugati részén a 18. században

ágnak számított a sörfőzés. A németek kedvelt italának mestere Baranya megyéből települt át Tolnára. A pékek mindannyian részint Ausztria valamely tartományából, részint cseh területről érkeztek (Budweisben tanultak). A molnár és a mészáros mesterségnek megvoltak a mélyre nyúló hazai hagyományai. Új volt viszont a dohánykészítő, aki egyenesen Bécsből, annak dohánymanufaktúrájából érkezett. Nyilván a jó földben megtermő, kitűnő minőségű dohány vonzotta őt Kaposvárra. Az iparágak közül a textiliparban találunk még viszonylag magas arányban külföldön született mestereket (közel 34 %). Ez ismét nagyrészt a szokásokhoz kötődik, hiszen a harisnyaszövés kifejezetten a német divatot szolgálta, a magyarok és horvátok kapcát viseltek. A takács- és a kötélgyártó-mesterség külföldön született mesterei nagyrészt híres iparvidékekről érkeztek: RajnaPfalzból, osztrák és morva földről. A bőripar talán az egyetlen, amely nem szenvedte meg túlságosan a török megszállást, hiszen ennek az iparágnak kitűnő mesterei voltak a török birodalomban, akik közül a „végekre" is jutott néhány. Ebben az iparágban a mesterek 28 %-a származott külföldről: Felső-Ausztria. Szilézia területéről jöttek a tímárok, egy szíjgyártó Horvátországból, a nyereggyártó morva földről érkezett. Mesterségükből jól megéltek, helyi nyersanyagot dolgoztak fel. Árujukat a vásárokon értékesítették. A vas- és fémiparba sorolható aranyműves, rézműves, kovács- és lakatosmesterségek 26 mesteréből 6 (23 %) volt 1786-ban külföldi születésű ezekben a mezővárosokban. Az aranyműves Felső-Magyarországból érkezett, ahol megmaradt a régi magyarországi ötvösmesterség felhalmozott sok-sok mesterségbeli tudása, hagyománya. A rézműves tirolinak mondta magát. A kovácsmesterek közül az egyik előző évben szerelt le a Kinszki légióból, tehát katona volt, a másik kettő részint az Imperiumból, részint Szlavóniából érkezett. A két lakatos közül az egyik bajor földről, a másik szász területről települt át Tolnára. Megvolt tehát a lehetőség arra, hogy elhozzák ennek az iparágnak távol elsajátított szakmai ismereteit. A nyersanyagot: a vasat és az acélt helybeli kereskedőktől, a környékről vásárolták fel, egyedül a rézművesnek kellett az anyagát Budán beszereznie. 330