T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben

I. A dunántúli arató- és cselédsztrájkok 1905-ben Az 1905. év történelmi eseményének, az orosz forradalomnak híre eljutott hazánk és így a Dunántúl munkásosztályához és dolgozó parasztságához is. A Potyemkin-ra felszökkent forradalmi vörös lobogó lelkesítő hatása éppen úgy megmutatkozott a déldunántúli üzemek életében, mint Budapest lüktető gyáraiban. Annak a Somogy megyei iparos szülőnek a példája, aki Potyemkin névre akarta kereszteltetni gyermekét, azt a lelkes hangulatot juttatta kifejezésre, amellyel a dolgozók az orosz proletariátus harcát figyelték és helyeselték. Az imperializmus élesedő ellentétei következtében hazánkban lejátszódó társadalmi és politikai válság Magyarországot is. Oroszországhoz hasonló „robbanó országgá" változtatta, és különösen alkalmassá tette arra, hogy itt az orosz forradalom példája ösztönzően és irányt mutatóan hathasson. A talajt előkészítette erre nemcsak az ipari munkásság fokozódó kizsákmányoltsága, hanem a szegényparasztság és agrárproletariátus elnyomorodása is. A mezőgazdaság kapitalizálódásának hatására az 1900-as népszámlálás adatai szerint Baranya megye összes lakosságának 31 %-a, Somogy megyének 41 %-a és Tolna megye lakosságának 43 %-a agrárproletár, illetőleg 5 holdon aluli birtokából megélni nem tudó szegényparaszt.

1 Ezek aratási munkából éltek, illetőleg egy részük uradalmi cseléd volt. Ugyanakkor Baranya megye 28,3 %-án hetvenegy, Somogy megye területének 52,7 %-án kétszázhárom, és Tolna megyének 35,6 %-án szintén hetvenegy, ezer holdnál nagyobb területű uradalom terpeszkedett.

2 Az agrárproletárt nemcsak a feudális földbirtok-szerkezet nyomorította meg, hanem a kapitalista bérviszonyok is. A mezőgazdasági munkások bérviszonyai az 1900-1903-as gazdasági válság óta jelentősen rosszabbodtak. A reálbérek csökkentek, a mun1 Statisztikai Közlemények 1900. II. k. 166-167. p. adatai alapján. 2 Baross Károly: Magyarország földbirtokosai és földbérlői Bpest, 1893. című munkája adatai alapján. 33