T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Be- és kitelepítések Közép-Európában a török uralom után gazdasági szempontból (1699-1815)

tartozó országok területén miért, mikor és hogyan vált sokszínűvé és sokajkúvá a népesség. S egyben arra is rámutatott, hogy ez a sokféleség - békés körülmények között - milyen jó hatással volt a gazdasági élet alakulására, mennyivel gazdagabbá tette azt a tapasztalatok cseréje a betelepülések földjén. A szekcióülés időtartamát 5 órában határozta meg a rendezőség. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen súlyos és sokszínű téma „felvezetéséhez", megvitatásához ez az idő kevés, de ahhoz elegendő, hogy a téma fontosságát jelezzük, illetve a közös tanácskozások szükségességére és időszerűségére rámutassunk. A szekció munkáját - a szervezőnek a tárgyalt időszakot bemutató szavai után - Kovách Géza (Arad, Románia) előadása kezdte el. A Temesi Bánság mezőgazdasági fejlődését, annak öszszetevőit vázolta fel a török kiűzése után (1718-1828). Az előadást, amelyet a szerző távollétében Fehér György (Budapest, Mezőgazdasági Múzeum) olvasott fel, és számos, a közönség soraiban cirkuláló táblázat tett közérthetővé és szemléletessé, nagy érdeklődés kísérte. Különösen a Németországból érkezett hallgatók (Berlin, Bréma) figyeltek fel gazdag adatközlésére. A szerző tanár Aradon, s e témával már hosszabb ideje foglalkozik. Részint szülőföldjén, részint a Bánát szerb oldalán található régi megyei forrásokat használta fel referátumához, melyek a magyar és német kutatók számára alig megközelíthetők. Előadásának szövegét - számos táblázatával - Önök is olvashatják. A következő előadó Zágrábból érkezett. Dr. Iván Erceg professzor az Acta Oeconomica szerkesztőségének tagja évek óta, s így számára természetes az országhatárokon túltekintő, elemző gazdaságtörténeti munkálkodás. Előadásában Szlavónia és a Dunatáj egy része lakóinak életét tekintette át a XVII. század végétől a XVIII. század elejéig. Forrásai között éppúgy megtaláljuk a horvát néprajzi kutatások eredményeit, mint a korszakra vonatkozó általános magyar történeti irodalom alapműveit. Német nyelvű előadását magyar fordításban nyújtjuk át az olvasónak. A szerző mintaszerűen helyezte el időben és térben a mondanivalóját. A következő előadás Egyed Ákos egyetemi tanár (Kolozsvár) munkája volt, aki az örmények erdélyi betelepülésének gazdasági szerepét foglalta össze röviden. Mondanivalóját olasz nyelven Teke Zsuzsanna (Budapest) ismertette, mert a szerző nem vehetett 322