T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Be- és kitelepítések Közép-Európában a török uralom után gazdasági szempontból (1699-1815)

XVI./A Be- és kitelepítések Közép-Európában a török uralom után, gazdasági szempontból (1699-1815) Milánóban a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus egyik szekcióülésének volt a fenti cím a témája. Az ülésre 1994. szeptember 13-án került sor. Ezt a témát nagyon időszerűnek éreztem és érzem ma is, hiszen világunk számos bonyolult nemzetiségi kérdése nehezen érthető - elsősorban e tájtól messze élők számára - a „gyökerek", a közel 200 éves vagy még hosszabb ideig tartó török uralom alól felszabadult területek népesség-átrendeződéseinek, azok okának, okainak, lefolyásának stb. ismerete nélkül. A szervezés munkáját - mint abban hazánkban talán a legilletékesebb - a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Újkori Tanszéke vállalta magára. Pécsett - a téma ajánlásának idején még hallatszott az ágyúszó a közeli Baranya-háromszögből, Eszékről, a Dráva túloldaláról. Mindez a mából jövő intés volt arra, hogy a múlt elfeledett gyökereit a maga valóságában kell feltárni és megmutatni a világ történészeinek. A szervezés - időbeli csúszások miatt - késve indulhatott, s ez a szekció munkáját meglehetősen féloldalassá" tette. A címben jelzett kitelepülésekről például nem esett szó, s a betelepülés problémakörében is csupán azokról a területekről hangzott el referátum, ahová betelepültek. Nem jelentkeztek előadók olyan területekről (morva föld, Ausztria, Németország), ahonnan a betelepülések történtek, így aztán a népvándorlásnak is beillő kelet felé történő áttelepülések okai csak érintőlegesen kerültek megtárgyalásra. Mindez azt mutatja, hogy ezt a témát tovább kell kutatni, a hiányosságokat pótolni kell. Jelenleg ezen a Világkongresszuson az is eredménynek számított, hogy a programban szerepelhetett a török uralom utáni betelepülés problémaköre, amely időhöz kötötte egyes népcsoportoknak a Kárpát-medencében való tömeges megjelenését. Megmagyarázhatta az alapvető okát annak, hogy - mint azt horvát kollégánk olyan találóan megjegyezte - a Szent István koronájához 321