T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna XVIII. századi újratelepítésében és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén

bosnyák rendtartomány főnöke kapott engedélyt a pécsi püspöktől 1753. április 15-én.

21 ' Az új rendház és templom alapjait már elhelyezték, amikor 1756 tavaszán egy vándor kért szállást a ferencesektől. Elhelyezték őt egy kamrában. A vándor azonban vigyázatlan volt, tüzet okozott, és ez éjjel leégett a náddal födött zárda és a templom faszerkezete. Csupán az oltárszekrényt és a ruhakészletet tudták a templomból skimenteni.

22 Ezek után a tolnai barátok nem tudták volna felépíteni egyedül a tervezett zárdát. Az egész építkezés ügye azzal vett döntő és kedvező fordulatot, hogy 1757-ben a tolnai zárda a Buda központtal létesített Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett rendtartomány része lett. A tolnai rendház így Klímó György pécsi püspök, a hívek és a budai ferences rendház anyagi támogatásával felépült.

24 Nem válhatott azonban a Festeticsek temetkező helyévé, mert Festetics József már 1756 óta a baltavári családi sírboltban pihent. A város közben egyre jobban benépesült, megnövekedett. II. József császár népösszeírása idején a századeleji 16 földbe süllyedt viskó helyett 576 ház állott Tolnán, amelyben ekkor 715 család lakott. A tényleges népesség 3531 fő volt (1760 férfi és 1746 nő került feljegyzésre). A férfiak között 26 volt pap, 19 nemes, 2 tisztviselő, 78 polgár, 354 paraszt, 364 paraszt és polgár örököse, 311 zsellér, 1 szabadságolt katona és 30 egyéb foglalkox , 25 zasu. A papok viszonylag nagy számában a ferences zárdában lakó pátereket kell keresnünk. A népszámlálást követően, 1786-ból fennmaradt Tolna település külön leírása is, amelyet gróf Széchényi Ferenc, mint comissarius regii rendelt el, s amelynek egy másolati példányát a Festetics család levéltára őrzött meg. A II. József rendelkezésére, és ezer kérdés alapján elkészült leírás egyik fejezete az egyház helyzetével foglalkozik ebben a mezővárosban, s annak elsősorban FRICSY 1971. 30. p. Hivatkozik: PPL Missiles 17/1735. Uo. - Hivatkozás PPL Missiles 22/1756. UNYI43. - FRICSY 1971. 31. p. BRÜSZTLE. IV. 720. p. Az első magyarországi népszámlálás. 1784-1787. Szerk.: DANYI DezsöDÁVID Zoltán, Bp. 1960. 192-193. p. 316