T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A bosnyák ferences misszió szerepe Tolna XVIII. századi újratelepítésében és a ferences rend kisugárzása ugyanott a század végén
A tolnai plébánia központi célkitűzéseinek egyike - az akkori kor szellemének megfelelően - a vallásháború volt. Támadta mindazt és mindazokat, akik protestáns prédikátort engedtek volna be az akkor már ismét mezővárosi rangra emelt településbe vagy megígérték volna - mint a két Wallis gróf - a görögkeleti vallásúak templomépítésének engedélyezését. A ferencesek e harcban - úgy tűnik - nem vállaltak szerepet. Rendalapítójuk példáját követve, szegénységben és munkában éltek. Semmi nyoma sincs annak, hogy bárkivel is harcban álltak volna. A barátok a hívek adományaiból éltek, azoktól függtek, így ők álltak legközelebb a néphez, ismerték annak életformáját, gondjait és főleg nyelvét. A tolnai barátokról keveset tudunk, de ismerjük a Nagyatádra behívott ferences szerzeteseket. Ezek ugyan a Szent László provinciához tartoztak, s dalmát-horvát szerzetesekként tartották őket számon, de a ránk maradt feljegyzéseik többet elárulnak eredetükről, képzettségükről, mint sem a tolnaiakról a múltba süllyedt apró, nehéz munkával felszínre hozható töredékek. Tudjuk, hogy a nagyatádi barátokat 1731-ben hívta be az akkori földesúr Czindery Ferenc Ignác, hogy legyen, aki anyanyelvükön szóljon a településen élőkhöz. S valóban, a legrégibb időkből is fennmaradt prédikációk szövege háromnyelvű: magyar, német és horvát. 15 A nagyatádi ferencesek noviciusainak jegyzéke 1744-től megtalálható a rendház levéltárában. Eszerint 1744-ben felvételre jelentkezett Nagyatádon egy stájer nemzetiségű ifjú és két magyar, mindhárman 20 évesek, továbbá egy 21 esztendős horvát jelölt. 1745-ben egy segesdvári születésű 21 éves magyar mellett két másik magyar jelentkező is volt (az egyik pécsi születésű, 17 esztendős fiú volt.) Ugyancsak bejegyeztek egy sváb származású, „Zavigens civatas"-ból érkezett 23 esztendős szabót. Ugyanebben az esztendőben felvételt kért még 2 magyar, 1 bajor és egy stájerföldről. (,,Ratkersburg"-bó\) érkezett fiatal, 20-29 évesek voltak. BURICS László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád, 1933. 2124. p. - Somogy megyei Levéltár, Ferences rendház levéltára, Nagyatád, XII. 1-5. doboz. 314
