T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A település hálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850-1914)

jelző házi cselédség aránya 8-9 % körül mozogott, csupán Szekszárdon volt alacsonyabb. Ez a város még a filoxéra után is megmaradt szőlőtermelő településnek, jellegét tehát a mezőgazdaság adta, még ha a mezőgazdasági népesség arányában ez nem is mutatkozott meg. (1900-ban arányuk 43, tíz évvel később 46 % volt a lakosság egészében.)

46 Az ipar és a közlekedés modernizálódásának hatása nem a települések „státusa''' szerint érintette pozitíven vagy negatívan a településhálózatot alkotó településeket. A városokon kívül ez a fejlődés a nagy- és a kisközségeket, sőt esetenként az uradalmi pusztákat is elérte, (lásd a 4. térképet) Az alábbiakban a nagyközségeket vizsgáljuk meg közelebbről. 1910-ben Baranya megyében 20 nagyközséget jelöl a helységnévtár. Ezek lakosainak száma 61 897 fő, a megye Péccsel együtt számított népességének 17,5 %-a. Baranyának ekkor 7 járása volt. Érdekességként említhető, hogy ezek közül négynek székhelye kisközségi státusban volt, noha egy-egy nagyközségnél lényegesen magasabb volt a lélekszáma. Dárdán 3368, Sásdon 1145, Szentlőrincen 2724, Pécsváradon 2773 lakos volt, ennek ellenére kisközségek voltak ezek a járási székhelyek. Ugyanakkor pl. a szentlőrinci járásban Szabadszentkirály nagyközség lakóinak száma 845 fő volt mindössze, és a pécsváradi járás egyetlen nagyközségében: Máriakéménden a lakosok száma Pécsváradénak a felét sem érte el (1260 fő). Somogy megyében 16 nagyközséget találunk 1910-ben, ahol 53 395 lakost jegyeztek fel. Ez a megye népességének 14,6 %át alkotta. A kilenc járás közül háromnak székhelye itt is kisközségi státusban volt (Igal, Lengyeltóti, Tab), noha lakosaik száma meghaladta 2 ezer főt, sőt Tabon 3176 lakost jegyeztek fel. Tolna megye helyzete különleges, hiszen itt 81 nagyközség van, amelyeknek döntő többsége un. adózó „eszmei" község volt és lényegében uradalmi puszták füzére alkotta. Ezt a számok is jelzik, mert a lélekszámuk 221 255 fő, a népesség 82,8 %-a! Zala megyében a helyzet a somogyihoz és a baranyaihoz hasonló. A 20 nagyközség lélekszáma: 69 805 fő, a megye népességének 14,9 %-át alkotta. A tizenhárom járásból háromnak székMagyar Statisztikai Közlemények 2. és 48. köt. adatai alapján. 280