T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

200 éves a Simontornyai Bőrgyár

elszigeteltsége szűnt meg ott, ahol megjelent a gőzparipa, hanem az „ipari forradalom" is elérte a bőripart. Jól látták ezt a Friedek is, hiszen erről Fried Vilmos is megemlékezett a bőripar múltjáról írott cikkében. A hajdani, un. „fontos talpat" 2L régi pozicíójából kiszorította az új, az un. német talp. Ez volt ebben az üzemben a technikai újítás első állomása. De hamarosan új versenytárs jelentkezett: az Amerikából tömegesen beözönlő, gyors cserzessél készített vörös bivaly-talp!

30 A bőripar nehéz időket élt át ekkor hazánkban. A jó és viszonylag kedvező cserzést (6-8 hónap) biztosító gubacs az erdők fokozódó kiirtásával egyre fogyott. Kellett az aprózódó parasztbirtokoknak a szántóföld, s jó ára volt ekkor a fának is, hiszen a vasútés egyéb építkezésekhez szükség volt rá. Ezért azután irtották az erdőket az uradalmak is. Emiatt megfogyatkozott a cserzés céljait szolgáló gubacs, a különböző fakérgek, stb. Ezzel egyidőben új és jó hatású külföldi cserzőanyagok tűntek fel, majd hamarosan feltalálták azokat a cserzőkivonatokat, amelyek a növényi cserzést átalakították. 1885-ben kerültek a világpiacra az első krómmal cserzett bőrök. Ugyancsak ebben az időben egy másik fontos gazdasági folyamat is lejátszódott. A forradalmasított közlekedés tönkretette a fuvarból élők széles rétegét, akiknek lovaira nyereg, szíj és egyéb lószerszámok kellettek. Kevesebb lett a gyalogos, akiknek csizma, cipő, erős lábbeli kellett. A bőriparban a verseny tehát nagyon megnőtt, s ezt csak a modern technikával lehetett leküzdeni.

31 A bőriparosok elsőként az olcsó külföldi bőrök versenyét akarták kizárni. Éppen Fried Vilmos volt az, aki „ Védelmet a bőriparnak" című cikkében a vámvédelmet sürgette az amerikai olcsó bőrök versenyének megszüntetése, továbbá a nyersbőr kivitelének megakadályozása érdekében. Magas vámokat kívánt. Ez utóbbi követelése nem találkozott a földbirtokosokkal ujjat húzni nem akaró lapszerkesztők véleményével, amit nem is késtek —csillag alatt - megjegyezni.

32 30 Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867-1900. Bp., 1954. 221-222., 227., 230-231., 238. p. -Magyar Bőripar, 1896. 18.sz. jún. 20. 31 Vö. Magyar Bőripar 1894. és 1895. évi számait, továbbá Kertay i.m. 66. p 32 Magyar Bőripar, 1895. 21. sz. júl. 20. 223