T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két vegyes lakosságú mezővárosában a 18. század végén

Ehhez az iparághoz tartozik a gombkötő, mely foglalkozásnak csak Mohácson jegyezték fel ekkor egy mesterét. Jól dolgozott, de életszínvonalát III. osztályúnak minősítették. Évente 10 forintot fizetett a lakásért. Mesterségéből élt. Ezekben a mezővárosokban, amelyek múltjukhoz képest dinamikusan fejlődtek, roppant fontos két iparágnak számított a faés az építőipar. Mindkét mezővárosban megtaláljuk a faipar alapmesterségeit: éltek és dolgoztak asztalosok, bognárok, akiket a német kocsikészítőnek, a latinnyelv kerékgyártónak nevezett, esztergályosok, kádárok és Tolnán találunk még egy szobrászt is, akinek legfontosabb anyaga a fa volt. Sziléziából származott és Pestről érkezett Tolnára.

10 Nem tartozott céhbe, hazátlan zsellérként évi hat forintot fizetett a lakásáért. Az asztalosmesterek száma Tolnán 8, Mohácson 3 volt. Több mester érkezett idegen földről. A tolnaiak a helyi céh tagjai voltak és a mohácsi mesterek is mindannyian céhtagok. Tolnán 3 legény és 1 inas (közülük 2 családtag) dolgozott még e műhelyekben, Mohácson csak a mester maga. Minősítésük: Tolnán Mohácson Tolnán Mohácson Jól dolgozik 6 1 Jóiéi 5 Közepesen dolgozik 2 2 Közepesen él 3 1 Gyengén dolgozik Gyengén él 2 Összesen: 8 3 Összesen: 8 3 Tolnán 5 mesternek volt nyolcad telke és saját házban élt, hárman csak mesterségükből éltek, egyik közülük az apósánál lakott, minden teher nélkül, a másik kettő adózó házban lakott, egyikük ugyancsak tehermentesen, míg a másik évi 10 forintot fizetett. Mohácson a három mester csak mesterségéből élt és bérleményben lakott. Itt tartom szükségesnek megjegyezni azt, hogy a tolnai leírásnak az iparosok nyersanyagbeszerző és piaci elárusító helyeit tárgyaló részét külön tanulmányban dolgoztam fel, éppen az előző kézműipari szimpózium alkalmával. Megjelent: Tolna mezőváros iparosainak beszerzési forrásai és áruik piaca a XVIII. század végén. In.: VIII. Kézmüvesipartörténeti Szimpózium. Veszprém. 1992. november 9-11. Szerk.: Nagybákay P. Veszprém. 1993. 49-59. p. 190