T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két vegyes lakosságú mezővárosában a 18. század végén

Az iparosok bevándorlási úriránya Tolnára 1786-ig Ugyanehhez az iparághoz tartozik az a két üveges mester, aki külföldről érkezett Tolnára. Egyedül dolgoztak és mesterségük után adóztak a megyének. Mindketten jól dolgoztak és életszínvonalukat is jónak értékelték. Céhen kívüliek voltak. Mindkettőjüknek saját háza és nyolcad úrbéri telke volt. Mohácson e mesterségnek nem éltek mesterei. Hasonlóképpen idegen földről települt át a későbbi vas-és fémipar rézműves képviselője Tolnára. Jól dolgozott és közepes színvonalon élt. Tirolból előbb Szekszárdra, majd onnan Tolnára költözött, ahol valószínűleg kész műhely várta. Előde postai szolgálatba lépett, amely akkor jobb jövedelemmel kecsegtetett. Az előd házába lakott és ezért évi 30 forintot tartozott fizetni. Céhen kívül dolgozott. Mohácson ekkor nem élt rézműves. Figyelemreméltó a kovácsok száma. Ez ekkor nagyon fontos mesterség volt, nélkülözhetetlen a lovakkal dolgozó fuvarosok, szántó-vetők stb. számára. Úgy tűnik a négyezer fős mezővárosok igényét 5 kovács műhely jól el tudta látni, mert mindkét mezővá181