T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A kézművesek hierarchiája és kereseti viszonyai Dél-Dunántúl két vegyes lakosságú mezővárosában a 18. század végén

Mohácson ekkor 4467 lakost jegyeztek fel, akik közül 3411 volt katolikus, 346 görögkeleti és 710 kálvinista magyar.

7 Mohácson is eltérő nyelvet beszélő népcsoportok (magyar, német, horvát, szerb, stb.) éltek együtt. A kézműiparosok száma Tolnán 175 mester, 92 legény s 46 inas volt. Mohácson 161 volt a mesterek száma, 73 legény és 35 inas dolgozott még náluk.

8 A tolnai kézműipar leírásának élén a mészáros, a sörfőző, a kéményseprő és az órás mester áll. E mesterségek közül Mohácson csupán a mészárost találjuk. A mészáros és a sörfőző földesúri regálét bérel, csupán a földesúrnak fizet, a megyének nem. A regálé összege jelentős lehet, e leírásból csak azt tudjuk meg, hogy a tolnai mészáros a mészárszék tartásának jogáért évi 130 forintot fizetett a földesúrnak. A tolnai és a mohácsi mészáros is Magyarországon tanulta mesterségét, e „haza fia" vagyis magyar földön született. Munkájuk minőségét és életszínvonalukat egyaránt jónak minősítette a leírás készítője. A tolnai mester 3, a mohácsi 2 segéddel dolgozott. A tolnai a szekszárdi céhnek volt a tagja, a mohácsi mester céhen kívüli volt. Mindketten saját házukban laktak, ami után inquilinus(házas zselléreként adóztak. A tolnai sörfőző ugyancsak első osztályú minősítést kapott mind a munkájára, mind az életszínvonalára vonatkozólag. Legénye, inasa nem volt, ő maga egy pécsi sörfőzőnek volt a fia. Három munkást alkalmazott, akiket havonta fizetett. Az uradalmi sörházban lakott, - a jövedelme lényegében megfoghatatlan. A kéményseprő Svájcból jött és 2 fiával az egész megyére (Tolna m.) kiterjedően űzte mesterségét. Bécsben tanult és a pozsonyi kéményseprő céhbe vették fel mesterként. Jelentős vagyona volt: házán kívül hat kapás szőlőt jegyeztek fel a neve alatt, ami 7 TABA i.m. A leírás szövegére hivatkozik. 188. 8 A beköltözöttekre vonatkozó elemzést ld.: T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. század végén (Tolna, 1786.) In.: Tanulmányok. Tolna megyei Füzetek. 4. Szerk.: Dobos Gy. Szekszárd, 1994. 33-58. Mohácsra vonatkozóan: TABA i. m. 190-191. Itt kívánom megjegyezni, hogy az Impérium szó az akkor még fennálló német-római császárság területére vonatkozott, tehát nagyobb nyugati területre. 179