T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Az úrbéri birtokrendezések hatása a Somogy megyei települések alakulására az önkényuralom idején

Különösen nagy nehézségekkel állunk szemben akkor, ha az időkört szűkítjük és csak az 1849-től 1867-ig terjedő időszakot vizsgáljuk meg ebből a szempontból, mert hiszen az úrbéri birtokperek jelentős része túlhaladt a kiegyezés politikai korszakhatárán, és átnyúlt az 1870-es, sőt még a későbbi időszakokra is. Mi volt az a „specialitás", amely kimondottan az abszolutizmus időszakának jellemzője, amely nehézzé tette a birtokrendezést és - nem elhanyagolható módon - befolyásolta annak alakulását? Ismeretes, hogy az 1850-ben kelt úrbéri rendeletek, egyrészt megerősítették azt, hogy az úrbéri birtokok a volt jobbágyok kezébe jutnak, másrészt csupán telkenként 30 forint előleg kifizetését engedélyezték a volt földesurak számára, s ezt is rendkívül bonyolult hivatalos eljáráshoz kötötték. Már a korabeli történeti összefoglalások is rámutattak arra, hogy a földteher-mentesítés azzal, hogy a „jó érzelmű" földesurak számára biztosította a földtehermentesítési igényekre felvehető előleget, - a nagybirtoknak használt és súlyosan érintette a középbirtokosokat. 3 Nyilvánvaló, hogy ez a megállapítás fokozott mértékben állott Somogy megyére, ahol még a közismerten forradalomellenes és a konzervatív körökhöz közel álló Somssich Pált is „schlechtgesinnt"-ként tartották nyilván 1851-ben a Geringer iratokban.

4 A végleges úrbéri birtokrendezés az 1853. március 2-án kiadott un. úrbéri nyílt parancsban történt meg, amelyet további kiegészítő rendelkezések is követtek. Mint ismeretes, az a rendelet a megyéket a földek minősége szerint 8 osztályba sorolta, és Somogy megye a harmadik osztályba került, ahol az úrbéri telkek után 600, 550 és 500 forint kárpótlást fizettek.

5 Az úrbéri birtokrendezéseknek a somogyi településekre és azok lakóira kifejtett hatását kutatva azt kell megvizsgálnunk, hogyan hatottak egyrészt a volt jobbágyság életére, vagyoni viszonyaira, másrészt a volt földesúr gazdálkodására, illetve ezen keresztül a 3 Vö. Beksics Gusztáv: I. Ferenc József és kora. In. : A magyar nemzet története. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp. 1898. X. kötet. 444. p. 4 Vö. Ujváry Jolán: Saardi Somssich Pál (1811 -1888) Kaposvár, 193 o. 30. p. Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Bp. é. n. 276 p. (továbbiakban: Somogy vármegye.) 5 Magyarországot illető Országos Kormánylap. IV. évf. 1853. 227. p. 160