T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Előadás Szigetváron

közül két esztendőnek: 1551-nek és 1564-nek adóösszeírásából emeltem ki 53 Baranya megyei falut és megvizsgáltam ezekben a porták számának alakulását. Ebből az 53 faluból 1551-ben 3 pusztán állott és 2 falu elöljárói nem jelentek meg az összeírás alkalmával, amit valószínűleg a török akadályozott meg. 1564-ben, két évvel a nagy szigetvári ostrom előtt 2 falu állott pusztán, de a többi faluból mind eljöttek a bírák a portaszámot az adóösszeírónak bemondani. 1551-ben a kérdéses 53 faluban 199 portát írtak össze, 13 esztendővel később 200 és felet. A falvak, települések vagyoni állapota tehát alapvetően nem változott e háborús évek, (1551 és 1564 közötti évek) során, - annál nagyobb azonban a pusztulás Szigetvárnak, e fontos magyar végvárak eleste után. A középkori Somogy megye, amelyhez akkor a szigetvári járás is hozzá tartozott, - adóösszeírásainak tanulmányozása és öszszehasonlító vizsgálata szerint 1534 és 1599 között házainak 86 %át veszítette el. Míg 1534-ben 10.153 ház állott e megye jobbágyportáin, 1599-ben már csupán 1.353 házat találtak ott az adószedők. A megye népessége és a gazdasági élete szempontjából Szigetvár 1566. évi elestétől Kanizsa 1600-ban bekövetkezett török kézre jutásáig tartó időszak volt a mélypont. Ezt mutatják az adóösszeírás adatai éppen úgy, mint a korabeli források, követjelentések, hivatalos iratok, kortárs történetírók beszámolói, munkái. Konkrétan 43 somogyi település portáinak számát tudtam megvizsgálni és összehasonlítani, amelyek 1534-ben és 1626-27-ben is szerepelnek az adóösszeírásokban. E vizsgálatok eredménye szerint a porták száma ezekben a falvakban 75 %-al csökkent. 1534-ben még 683 porta után adóztak itt a jobbágyok, 90 év múltán már csupán 256 porta volt e falvakban. Az egész megye helyzete még tragikusabb. 1494-ben Somogy megyében még 11.012 portát tartottak nyilván, 1671-ben már csak 106 3

Á portát és 1708-ban, tehát már a török uralom alóli felszabadulás után 118 porta után fizetett a megye adót. A Rákóczi szabadságharc, s az alatta lefolyt óriási pestisjárvány után pedig már csak 90 porta után adózott Somogy megye lakossága. A pusztulást számokkal mutatva be, nem kaphatunk reális, valós képet annak igazi mélységéről. Tudnunk kell azt is, hogy ezeken a Dél-dunántúli területeken a középkor folyamán igen jelentős bor-, marha- és gabonakereskedést folytató és közvetítő me156