T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

S mindez átvezet minket annak az utolsó kérdésnek a felvetésére: ez a viszonylag hirtelenül, kevés előzmény nélkül kialakult gyáripar honnan szerezte munkásait? Tudott-e a mezőgazdaságban lévő felesleges munkaerőre támaszkodni? Ha a hivatalos jelentéseket vizsgáljuk, rendszeresen visszatérő panasz egyes iparágak gyártulajdonosai vagy vezetői részéről: a szakmunkáshiány. A selyemgyárakban, melyek közül a mohácsi gyár olasz bérlő kezében volt (Amphoux, Montevarchi) olasz szakmunkásokat alkalmazott, akiknek feladatává tette a magyar munkások betanítását. A jól dotált külföldi szakmunkások mellett a hazaiak alacsony fizetése nem kis elégedetlenséget keltett. - A bonyhádi zománcgyár az akkor még hazánkban meglehetősen ismeretlen technika alkalmazására külföldi szakmunkásokat szerződtetett. - Az alsólendvai ernyőgyár vezetői azzal dicsekedtek, hogy a környékről toborozzák munkásaikat, akiket nem kis költséggel kitanítanak a szakmára, - majd fájdalmasan teszik hozz, hogy többen a gyárban szerzett tudásukat arra használták fel, hogy külföldre vándoroltak ki, ahol szakmunkásként elhelyezkedve, olcsóbb volt számukra az élet.

30 A gyárak többsége a környékről toborozta munkásait, s hamarosan kialakult az a szilárd gyári munkásréteg, amelyre alapozva rendszeresen dolgozhattak a gyárak. Ezt az is megkönnyítette, hogy a Dél-Dunántúlon dolgozó gyárak nagy része idényjelleggel működött, ahol vagy csak a téli, vagy csak a nyári hónapokban volt szükség nagyobb munkástömegre. Példaként említem Tolna nagyközséget, amelynek lakosai között sok volt a kőműves. Rajokban bocsátotta ki ez a település nyáron a kőműveseket, akik a Dunán egészen Törökországig lejutottak, majd ősszel hazatértek. Ekkor feleségeik vették át a munka stafétabotját, és mentek el az akkor kampányban dolgozó selyemgyárba gubót főzni, s egyéb munkát végezni. Előadásom végén szeretnék visszautalni a tárgyalt időszakot átfogó grafikon adataira. (Lásd 1. ábra.) Segítségével az ipar fejlőV.ö.: T. Mérey Klára: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében (18761942). Különlenyomat a Baranyai Helytörténetírás 1976. c. kötetből. Pécs, 1976. - Uő. A gyáripar Tolna megyében a két világháború között. Klny. Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. Szekszárd, 1974. - A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1907. évi jelentése, Sopron, 1908. 8. p. 141