T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

megélni nem tudtak, s ezért mezőgazdasági és egyéb napszám­munkával voltak kénytelen fenntartani magukat. Az adókivetésnél tehát nem mint iparosokat, hanem - fő foglalkozásuk szerint - mint napszámosokat vették fel őket. A kamarai jelentés „iparos prole­tár"-nak nevezi ezt a réteget, amelynek tagjai „leginkább faluhe­lyeken tengődnek, de újabban már a városok felé is tartanak. A mezei munka idejében napszámba járnak, s télen, midőn a munka szünetel, ipart űznek." „Kétarcú" volt tehát az iparosság, s részben talán ennek is köszönhető az, hogy az 1873. évi pénzügyi válság csökkentette ugyan a lakosság fogyasztói képességét, de azt a robbanásszerű romlást, amely a fejlettebb területeken tömeges katasztrófákhoz vezetett, itt nem tudott előidézni. Legsúlyosabban a hiteléletet súj­totta válság, amelynek azonban - éppen a gyáripar kezdetleges volta miatt - a területünkön még nem volt különösebb jelentősé­ge.'° De vajon katasztrófák kellenek-e ahhoz, hogy egy-egy vál­ság hullámvölgyét lemérni tudjuk? Nem jeleznek-e ezek az össze nem csengő számok valami mást is, amelyet a statisztika eltakar a történész kutató szeme elől? Ha a Pécsi és a Soproni Ipar- és Kereskedelmi Kamarák konkrét helyzetjelentéseiben lapozunk, vagy a helyi sajtó lapjait forgatjuk, - de még akkor is, ha csak a kortárs közgazdászok észre­vételeit vizsgáljuk meg, - kicsit a betűk mögé tekintő figyelemmel: ennek az időszaknak különleges társadalmi jelenségei ötlenek sze­münkbe. A lapok rendszeresen írnak a falusi és városi népesség nyomorától, tönkremeneteléről. Ez az az időszak, amikor elkezdő­dik a népesség „költözködése". Nagyon valószínű, hogy ennek döntő oka az úrbéri birtokrendezések folyamata és lezárulása, amely egy meghatározott kis földdarabhoz juttatta csak a paraszt­ságot, - a terjeszkedés minden reménye nélkül. A „jussért" , az őket megillető igazságos részért küzdők közül többen koldusbotra A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerületét képező Baranya, Somogy és Tolna megyének, továbbá Pécs sz. kir. városnak általános gazda­sági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1882-ben. Pécsett, 1883. 69-70. p. Vö.: Főjelentése a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának az 1875. évre. Sopron, 1876. 45-48., 87-88. p. 128

Next

/
Thumbnails
Contents