T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

Ha I. táblázatunkra tekintünk, amely 1890-től 1910-ig, tehát 20 éves intervallumban mutatja be a lakosságon belül az ipari keresők számának és arányának alakulását, akkor úgy találjuk, hogy csak a Péccsel együtt számított Baranya megyében nőtt meg ez az arányszám 3,2 %-kal, a többi megyében ennél kisebb arányeltolódást találunk. Az előbbinél is érdekesebben alakul az a grafikon, amely hosszabb idő távlatában az egész népesség arányának alakulását ábrázolja. (1. ábra)

1 Az ipari népesség arányának alakulása a népesség egészéhez viszonyítottan taro fasi 1390 1900 1940 — Dél-Dunántúl Dunántúl — Magyarország Az ábra szerint két, viszonylag meredekebb periódus volt: az egyik 1870 és I88I között, amely feltehetően a céheket eltörlő törvény ipart felszabadító hatását tükrözi, a másik 1900 és 1910 között. A grafikon nem mutat dinamikus fejlődést, mindamellett külön figyelmet érdemel az a nagy eltérés, amely a dunántúli és az országos adatoktól, különösen 1900-tól kezdődően megmutatkozik. Ennek értékelésére utóbb térünk vissza. Anyagunk azt is lehetővé teszi, hogy az ipari A grafikon forrásai: A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871. 106, 109, 112, 263, 281, 287, 293, 299.p. A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Bp. 1882. I. köt. 9, 13,15,746,773. p. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása II. rész. Bp. 1904. (Magyar Statisztikai Közlemények - továbbiakban MSK-2. köt. *26*37.p. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. II. rész. Bp. 1913. (MSK. 48. köt. *22*24, *29*33, 22, 70, 98, 190. p. adatai alapján számítás. 122