T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A XVIII. századi határperek néprajzi és történeti forrásértéke

ra esik. Ekkor tehát a jobbágyság kezén lévő földeket még nem szorították megszabott határok közé, s így, amikor a falu határát védelmezték, nemcsak a földesúr tulajdonát, hanem az általuk használt szántóföldet, rétet, vagy erdőt is védték. Ezért volt olykor oly heves az összecsapás a szomszéd falvak jobbágylakossága között. A hajdani határok emlékét Somogy területén a parasztok őrizték. Érdemes megemlítenünk, hogy még a török elől menekülő jobbágyok is mennyire igyekeztek az elpusztult falvak határainak emlékét tovább örökíteni. Az 1534. évi megyei adóösszeírásban, a dicalis conscriptióban Török Bálint tulajdonaként Themerkénynek összeírt, később azonban Tömörke néven szereplő és Orcitól északra fekvő falu (mely akkor még hat ép portával, három üres portával rendelkezett, s amelyben négy szegényt is összeírtak ) a század végén már teljesen elpusztult. 1742-ben kelt annak a tanúvallomásnak jegyzőkönyve, amelynek tárgya az elpusztult Tömörke határának megállapítása volt. E tanúvallomási jegyzőkönyv kilencedik tanúja: Kovács Péter 54 éves jobbágy elmondotta, hogy egy öreg ember beszélte el neki, hogy a török megszállás előtt bátyjával Tömörkén lakott, azon a helyen, ahol később a rácegresiek szántóföldjei terültek el. Ez az öreg ember elmondta, hogy akkor, amikor a házak még álltak Tömörkén, de az emberek már elszaladtak vagy elpusztultak, nékik is menekülniük kellett. Amikor a falu végére értek, bátyja jól meghúzta a fülét, majd ostorral is megcsapdosta a kisfiút, hogy emlékezzék arra „mint hogy akkor elpusztult az ország, ha valaki valamikor tudakozná, hogy hírt mondhasson s reá emlékezhessen, hogy azt híjják Tömörkei falunak" A határjelek emlékezetbe rögzítését szívesen kötötték valami maradandó emlékhez. Az említett hajdani kisgyereknek késő Országos Levéltár (továbbiakban OL), Kamarai lt. Conscriptiones portarum. Somogy megye. 1534. - Ugyancsak Temerkény néven szerepelt ez a település Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. köt. Bp. 1894. című munka 651. lapján, melyet ő is az Orcitól északra fekvő Tömörke pusztával azonosított. - A szövegben szereplő szegény- vagy pauperként összeírtak a portás jobbágyok és a zsellérek közötti jobbágyréteget jelentették. (Vö. Szabó István: Ugocsa megye, Bp. 1937. 149-152. p ). Kaposvári Állami Levéltár (továbbiakban KÁL), Metalia. Fasc. 1. 14541820. Nr. 20. 1742. évi jegyzőkönyv. 103