T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Rendhagyó válogatás egy életműből
sok mindenért kárpótoltak. Végül mégis a tudományos pálya mellett döntöttem, ez közelebb állt a már-már eltemetett vágyamhoz: az irodalmi alkotáshoz! Az első nyarat Budapesten töltöttem tudományos kutatóhelyeken, hosszú kiküldetésekben. Babics András, a történészek „kormányzója" ui. amikor első téma-megbeszélést tartottunk, megkérdezte a szakdolgozatom címét. Szemlesütve vallottam be, hogy azt Rózsa Sándor betyármozgalmáról írtam. Ennek alapján azt javasolta, hogy a paraszti mozgalmakkal foglalkozzam. Tanácsa nyomán a Munkásmozgalmi Intézetbe mentem, s ott kikértem a 1920. századforduló összes rendőrségi jelentését. Kiderült, hogy az 1905-1907. évi kötetek a legvaskosabbak, s ezzel belebotlottam egy addig nem érintett tudományos témába: a dunántúli ún. agrárszocialista mozgalmakba! Először a központi forrásokat néztem át, ez tűnt a legkézenfekvőbbnek. Eleinte nehéz volt 8-10 órán át könyvtárban, levéltárban ülni. Lassan azonban megragadott a régi életnek az a varázsa, amely a híradásokból áradt felém. S 1953 januárjára elkészült az első munkám: „Az agrárszocialista mozgalmak Dél-Dunántúlon 1905-ben". Egy rövidebb „variánsát" a Dunántúl c. napilap hozta le 1953. 5. számában, és én hallatlanul boldog voltam, amikor a cipész az én cikkembe csomagolta be a megtalpalt szandálomat. Még abban az évben a Századok-ban is megjelent a tudományos feldolgozás, de a legnagyobb dicsőséget ez a téma azzal szerezte nekem, hogy előadhattam azt az 1953 júniusában Budapesten rendezett „Magyar Történész Kongresszuson", amelynek tárgya az 1905. évi orosz forradalom hatása volt. Ez óriási élmény volt, mert olyan jelentős történészek vettek részt ezen a kongresszuson, mint Tarlé és Pankratova. Az elnökség három soros volt, s a harmadik sorban mellettem a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára ült, lényegesen nyugodtabban mint én. Ez volt az első tudományos munkám, amelyet ma már igen kritikusan nézek, s amelyet „csak" háromszor kellett átjavítanom. Ez legyen e gyűjteményes kötet első tanulmánya (I). Boldogan és dicsőségben úszva jöttem haza, s néhány nappal utóbb meghalt az Édesapám. Ez nagy csapás volt. Azóta minden siker után szorongás fogott el: mivel kell ezért fizetnem? Apám gyors és váratlan halála súlyos döntésre kényszerítette a három tagúvá olvadt kis családot. Anyám mindig 10