Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái 1009-1541 - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 8. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

XIV.század: 92-431. oklevél regesztája

dekében, Kolus fia Jakab királyi udvamokispán ellenében végzett nyomozásukról. Jelentik, hogy a királynő parancsára elvégezték az idézéseket, vizsgálatokat, tanúvallatásokat ezügyben, a királyi kúriából kiküldött Bethlen Mátyás királynői emberrel együtt, melléje adva Dávid káptalani hites embert. Ezek Pünkösd előtt egy nappal ÍV. 9-én/ elmentek Tolna vármegyébe, ahol kérdezősködtek a megye mindenféle rendű és rangú, nemes és nemtelen jogállapotú embereitől, s kiderítették, hogy Kolus fia Jakab mester, a királynő udvarnokispánja a most elmúlt Húsvétot követő keddi napon /III. 24-én/ fegyveres hatalmakodást elkövetve, rátört Palizsnai János vránai perjel Gerenyás nevű birtokrészére, ahonnét önkényesen elvitte az egyik jobbágy lovát. A káptalan ezen jelentése az említett vizsgálat /V. 9.!/ negyedik napján kelt /V. 12-én!/ /Eredeti, papír oklevél, hátlapján pecsét töredékével. - Magyar fordítását közli: Évszázadokon át. I. k.Szekszárd, 1978. 62-63. p., no. 1/39./ 268. Visegrád, 1383. V. 16. MOL. Df. 201.040. /Ered.: Veszprém. A Veszprémi Érsekség Lt. A veszpr. kápt. m. lt. Kálózd, no. 9.1 Szécsi Miklós király országbíró tartalmilag átírja a székesfehérvári káptalan 1327-es oklevelét. Ebben átírták I. Károly király oklevelét egy 1326-ban megejtett birtokcseréről. Az uralkodó bizonyságlevele szerint a Chak nemzetségbeli István két fiától: Pétertől és Istvántól átvette cserében Bátorkő, Gesztes, Csókakő és Csesznek várait uradalmaikkal együtt, és ezek ellentételezéseként nekik adta és általuk örököseiknek a Tolna megyei Dumbo /Dombóvár/ és Nyék /Nyék/ királyi várakat összes tartozékaikkal és haszonvételeikkel együtt, örökjogon. /Eredeti, teljes, hártya oklevél, pecséttel/. 269. Buda, 1385. X. 13. /8.die term. prenot. = in octav b. Michaelis arch./ MOL. Dl. 77.922. /Régi: Zichy cs. zsélyi lt., 211-B-689./ Kaplai János királyi országbíró előadja, hogy azon pert, amelyet Szentszalvátori János mester felesége, Erzsébet nemes úrhölgy a 136