Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben • 347

szerűséggel mondta: „Szerencsések Önök".

15 Sztankovánszky Imre a neki szóló dicsérő szavakat elhárította azzal, hogy a dicsőség inkább a tolnai népet, Csapó Vilmost, a csapatvezéreket, a szomszédokat illette, utalva ezzel nem utolsó sorban Baranyára és az ott lefoglalt lőszerszállítmányra. Az országos figyelem elkerülte a továbbiakban vármegyénket, s egy nyugodalmasabb időszak következett. A honvédtoborzás gondjai foglalkoztatták a kormánybiztost, amely ügy túlmutatott Tolnán. Az események színhelye áttevődött Eszék vidékére. A két kormánybiztos a szabadságharcban sem nélkülözhette egymás támogatását. Az osztrákok elleni fegyveres konfliktus alatt is hittek a küzdelem igazságosságában és a hivatali kötelességeik gyakorlásakor minden esetben az ország érdekeit tartották elsődlegesnek. A levelezésükben azonban a főszereplő már Batthyány Kázmér és az eszéki vár megtartásának a kérdései lettek. Az ország déli védelmi rendszerében a Dráva-torkolat védpontját képező eszéki várnak a birtokbavétele Batthyány Kázmér határozott fellépésének volt köszönhető, aki a kormánynál is világosabban látta a vár hadászati fontosságát. Az erődítmény idegen védői semlegesnek mutatkoztak a horvát-magyar viszályban. A vár fokán ott lengett a magyar nemzeti zászló, de a magyar érzelmű várparancsnok, Jovics báró a tisztjeinek nyomására mégsem nyittatta ki a kapukat a honvédzászlóaljak előtt. Jellacsics hívei is mindent elkövettek a magyarellenesség ébren tartására.

16 A vár e furcsa elszigeteltségének a feloldására vállalkozott Batthyány Kázmér, és erre a lehetőséget a magyar katonai sikerek és a várparancsnok hívó szava teremtették meg. Baranya és az ország érdekében is biztosítani kellett a határokat. Tulajdonképpen ez utóbbi érv indokolta legfőképpen Eszék elfoglalását. Batthyány Kázmér megsürgönyözte lépését Sztankovánszky kormánybiztosnak, és egyúttal a vár biztosításához Tolnából nemzetőröket kért. Sztankovánszky Imre csak üdvözölni tudta baranyai hivatalnoktársának döntését azzal a kívánsággal, hogy „Isten vezesse dolgát és hozasson dicső eredménnyel". Őszintén remélte, hogy a „magyar nemzeti szinek[nek] meghódolt" vár a hadműveletekben jó szolgálatot tehet az országnak.

17 A bevonulás lelkes hangulata, az olasz, magyar várvédők részéről a meleg fogadtatás sem homályosította el a nehézségeket. A várvédelem számtalan gyengeségével Batthyány Kázmérnak igen hamar szembesülnie kellett. Többek között azzal, hogy a tüzérség ereje szerény, a katonák zöme betegeskedett, a tisztek megbízhatatlanok, és a többség az elbocsáttását szorgal15 B.K. 1848. október 9. Gracza György: Magyar szabadságharc története ÜL kötet, Lampel, Bp., 12. p., ifj. Rabár Ferenc: Az eszéki vár 1848 őszén Hadtörténelmi Közlemények 108. évf. 1995. 3. szám 45-75. p. 17 Szt.I. 1848. október 23. ,25. 351