Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

nyelvet. Még a tisztán szerb településeken is jól beszéltek magyarul. Ezt a tényt a későbbi beszámolók is regisztrálják. Minden településünkön jól tudják mai nap is, melyik volt a Rác-hegy, a Ráctemető, a Ráciskola, a Ráctemplom, stb. Érdemes e tekintetben végiglapozni a Tolnamegye földrajzi nevei c. kötetet.

164 A török kiűzése utáni első évtizedekben a mai értelemben vett nemzetiségi politikáról nem beszélhetünk. Az idegenajkúak hivatalszervezése a császári udvar iránti hűségen és a hivatalnok rátermettségén múlott. A délszláv tisztviselők 1686-tól kezdve többségben vannak a harmincadvámszedő helyeken az adószedői tisztségekben, sőt a bírói- és jegyzői karban is. Weginger Jánost pl. azért ajánlotta az udvari kamara 1687-ben a harmincadosi állás betöltésére, mert „a szláv nyelvekben is jártas,amelyeknek tudását a harmincados és vámtiszti feladat megkívánja. "

l65 Ugyanott olvassuk, hogy Furdics lett 1696-ban a megyei perceptor és főbíró. Broderics András pedig ugyanez évben elnyerte Tolna vármegye alispáni tisztét (1692-ben még hadbiztos). Broderics magával hozta Szkvarics Jánost, akit 1696-ban szolgabírónak, másik barátját: Gorics Miklóst hites jegyzőnek neveztek ki. Két év múlva Gyurekovics Péter lett a megye első állandó jegyzője. 166 I.Lipót (1640-1705) volt az első, aki nemességet adományozott az arra érdemes szerbeknek, akik ezáltal a szerb egyházi kongresszusokon arányos képviselethez jutottak. Gyermekeik a magyar és német tannyelvű iskolákban megtanultak latinul, németül és franciául. Ily módon kialakult a szerb szellemi élet, amely immár függetleníthette magát az egyház nyomasztó fölényétől. Nincs adatunk arra nézve, hogy a magyarországi szerb nemesek tiltakoztak-e az olyan rendeletek ellen, mint pl. a görögkeleti vallásúak alkalmaztatásának korlátozása a római és görögkatolikus munkaadóknál, vagy a Bach-korszak rendőrspicli módszereinek alkalmazása a szerb templom hirdetéseknél. Száz évvel Bach Sándor rendőruralma előtt Grábócon is megjelent a szerbül is tudó vármegyei katona, ha királyi rendelet kihirdetésére került sor. Feladata volt ellenőrizni: vajon a pópa hitelesen hozta-e tudomására híveinek a rendeletben foglaltakat? „ Valóban? Mikor? s mi módon tétettek közhírré a közhírré tenni parancsoltak? " 167 Nehéz idők elé néztek a szerb falvakban, amikor 1831-ben hatályba léptették Tolnában is a magyar nyelv előmozdítására készült megyei rendeletet (rendszabás/„az egy vallású községeknek csak egyféle oskolájuk, Tolna megye földrajzi nevei Szerk.: Vadas Ferenc Bp., 1981. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig 18.p. Megj.: TTT 5. kötet 1974. Szerk K. Balog János (Továbbiakban: Holub...) Holub... 58.p. MRT... 1024. p., 1026. p. 88