Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

és 50 kr-t, mert több nem juthat, volt olyan eset is, hogy ezt a csekély fizetést a zárda nem volt képes kifizetni. "

143 A szerb nemzeti iskolák és a községek közti feszültség kapcsán idéztem a korabeli vélekedéseket. Nem akarták vagy talán nem is tudták a hívek a tanítóikat tisztességesen megfizetni. 1854-ben a grábóci zárda paróchiája alá tartozó ráchidasi iskola tantermét a helyi „ templomatyák" kiadták haszonbérbe, hogy pénzhez jusson az eklézsia. Elképzelhető, hogy mit szólt ehhez a szerb iskolákban /is/ tapasztalt hanyagságokért a budai püspöktől korholást elszenvedő Simic Ambrus zárdafonök. Tüstént a kerületi főbíróhoz fordult, hogy az utasítsa a ráchidasi óhitű község templomatyáit: Czikováczot és Sukovicsot: „ a paplak oskolaszobáját ne adják ki haszonbérbe, mert bizony a hidasi óhitű gyermekek a nevelésben el vannak hanyagolva. " Hozzátéve: parancsolja meg a főbíró: "..a szülők minden nap az Oskolába küldjék el gyermekeiket. " 44 1877-ben már nagyon leromlott a kolostorépület állaga.A budai püspök a minisztériumhoz irányította támogatási kérelmével a zárdafonököt. Nagy nehezen hozzá is jutott 200 Ft-hoz. Ám nemsokára a püspök már számon kérte a támogatás felhasználásának minden részletét.

145Eközben azért is fáj a feje a zárdafőnöknek, hogy a „kriminális kereset alatt álló " Kukics Nesztor nevű szerzetese meglépett a felelősségrevonás elől, de nem juthatott messzire, mert 3 hét múlva visszatért a kolostorba.

146 A grábóci kolostor történetével foglalkozó Vladimír Krasic ezekről az évekről így ír:" Kellemetlen nekem, hogy végül azt is el kell mondanom, hogy a grábóci kolostor ma nyakig ül az adósságban.Ha nem változik meg hamarosan a helyzet, ha nem tisztul meg hamarosan, könnyű megjósolni: milyen jövő vár rá... Bár a szerb nemzeti egyház zsinata az utóbbi időkben foglalkozott a kolostorok nehézségeivel és megoldásuk módjával, amelyek között Grábóc is szerepel, mint amely az első helyet foglalja el a budai püspökség területén, ezért reménykedhet abban, hogy ismét felvirágzik a jólét. Hogy csakugyan így legyen, ahhoz az kell, hogy kérjük áldott emlékű atyáink szellemét - akik felépítették ezt a sötét napokat megélt szentegyházat -, hogy így szolgálják Isten dicsőségére a szerb nevet és gyönyörű pravoszláv hitünket. "

14 Egyre másra érkeznek a felhívások a tartozások megfizetésére. Szél István decsi bíró 1880. október 14-én kéri a zárdát, hogy a decsi hegyen lévő szőlejére kivetett domesztikát és megyei hídfenntartási járulékot MG... 37-1854. 3. doboz MG... 3. doboz 1854. január24. MG... 1877. június 30. -1878. május 16. 6. doboz MG... 153/1877. november 8. Krasic... IH96.p. 81