Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

bujkálása Karlovác környékén. 117 Ugyanerre az időszakra szól a grábóci évkönyveket közzétevő Krasic Vladimír megállapítása: "Népünk lelkileg is elhidegült, és némely szerzetesétől is, akik sötét lelkülettel demoralizálják "

1?8 g./ A szülők felelőssége: „...a félévenkénti oskolai tudósításokból fájdalommal szemlélem: a szülők magzataikat 6-12 éves korukig vagy éppen nem vagy igen tsekély számmal, s rendetlenül, csupán egy téli félévben szokták küldeni. A dolgok illy helyzetében világos, hogy nem a tanítók a hibásak. A leglelkesebb tanítók is sok helyeken fizetéseiket házanként mintegy kikoldulni kéntelenittetnek "

U9 A grábóci kolostor birtokai A régebben szerb-német, félévszázada már többségében magyar és csekély számban németajkú Grábóc falu a Völgység-i tájegység közepében, erdők, völgyek között, Szekszárdtól Dél-Nyugatra fekszik. Sem onnan, sem Nyugatról és Északról nem lehet szilárd burkolatú úton megközelíteni. Egyetlen bejárata van: a Bátaszéket Bonyháddal összekötő országút felől, Mőcsény és Börzsöny között, a falutól 3 kilométerre. Egy nem túl széles völgy ölében vezet a keskeny út, a falu maga két völgy keresztezésében épült fel, házai többnyire vályogtéglából és döngölt agyagból. Mind a katolikus, mind a szerb ortodox templom elrejtőzött a világ elől, utóbbinak a kolostorépülete csak egészen a közelébe érve tűnik elő a hatalmasra nőtt fák között. Az utcák szűkek, valaha a házak rendetlenül épültek, gyakran csekély vizű, nyáron többnyire kiszáradó patakok partján. Jóvízű forrásokról tudnak a régiek, melyek a dombok tövében törtek fel, a fúrt kutakból is egészséges ivóvizet húzhattak. Sosem volt nagy lélekszámú a falu, s mindig a vármegye legelesettebbjei közé tartozott a szomszédos Bátaapátival, Mőcsénnyel és Mórággyal egyetemben. Ezt az állapotát annak tudják be, hogy „magyarán mondva az Isten háta mögött fekszik,,

120 Nem a szegénysége miatt telepedett le négyszáz évvel ezelőtt a szerb szerzetesek első csoportja, hanem a világtól való elzártsága tette vonzóvá a magányt kereső kalugyereknek. A falunak egészen a II. világháborút követő földreformig két középbirtokosa volt: a m.kir. Tanulmányi Alap és a Görögkeleti szerb zárda. Csekély, többnyire közlegelőből álló birtokot mondhatott magának a po117 MG... 6. doboz, sz.n. 118 Krasic... m.95.p. 119 TMÖL IV./l./b 5071845.-ből Gyurikovich Jenő a g.n.e. iskolák főfelügyelőjének 1845. aug. 3-iki leirata. Pest. 120 Országos Mezőgazdasági.Múzeum felmérése, 1921.05.03-án adott körjegyzői válasz. (Továbbiakban: O.Mg. Bodor...) 72