Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Vasilij igumen: 1649-1664. Azon kevesek közé tartozik, kinek a 17. században saját tulajdonú szántóföldje volt. Működése idején élt a legtöbb szerzetes Grábócon (1663-ban: 61 fő). Vasilij nevéhez fűződik a hársfánál ásott borospince, a völgyben a gyümölcsös, s fölötte a szőlő telepítése. Vasilije igumen: 1721-1746. A néhai Mihail igumen tanítványa, ki Gavrilovic Maxim szigeti, szekcsői, mohácsi és eszéki püspök áldásával került a kolostor élére. Nemcsak a gazdasági életben, hanem a szerzetesi fegyelem megszilárdításában is gyökeres változtatásokat vitt véghez. Támogatja a korábbi igumen, Maximot, kit budai püspöknek választanak, de Grábócon marad, onnan irányítja kiterjedt egyházmegyéjét. Petrovic Mojsej belgrádi metropolita, cs. kir. tanácsos és Gavrilovic Maxim szigeti stb. püspök áldásával kísért szerzetesi szabályzatot alkot a grábóci testvéri közösség - Vasilije elnöklete alatt. A LETOPIS III. fejezetének „Statije" alcíme alatt, a 76-79. oldalain olvashatók ül. láthatók azon szerzetesek neve és Pecsétjei, akik csatlakoztak a megszigorított szerzetesi szabályokhoz. Vasilije működésének negyedszázada alatt épül fel az évi 20.000 darab tégla égetésére alkalmas "üzem", s az 1736-ban már biztosítja a régi templom köré és fölé építendő új templom építőanyagát. Két év múlva az alacsonyabb régi templomot az új alól kibontják s törmelékét cellák építésére használják. Vasilije igumen: 1770-1772. Vezetése alatt tovább bővül a grábóci kolostor vagyona, gazdasági felszerelése. Vasilije igumen: 1778-1792. A templom kupolája és a szentély feletti torony zsindelyezése, a tető cserepezése, rézcsatornák fölszerelése, teljes meszelés folyik. Elvégzik a padozat márványkövezését. Kirilovic Sofron a dunaszekcsői születésű temesvári püspök, ki hosszabb ideig (17611770) Grábóc igumenje volt, kántor- és népszékeket adományoz a templomnak. Viktor igumen: 1720-1721. A pakráci szerb püspökség területén fekvő, 1598-ban alapított Lepavina zárdából került a grábóci kolostor élére. Még elődje Maxim igumen idején kapta meg ezt a kolostori elöljárói címet. A lepavinai (lepő vino = jó bor, lipa vina= hársfavár) szerzet névtelen évkönyve szerint a zárdát egy Hercegovinából idemenekült remete alapította 1555-ben.

41 Viktor 1725-ben halt meg. Vucenovic Konstantin jeromonach: a 19. század húszas éveiben. Vujic Joakim jeromonach: 1795-ben visszatér a grábóci zárdába. Vukic Nestor jeromonach: az 1870-es években Grábóc filiáiban. Zaharovic Joannikij monach, Székesfehérvár 1721. A grábóci kolostorba 50 éves korában került. Margalits... 477-478.p 34