Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kéri Henrik: A Mercy grófok szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban • 315

4 és 5. Berény, Apáti, Nana, Várasd, Varsád, Kalaznó, Szakadat és Hőgyész azt sérelmezik, hogy a szerződésileg szabad makkoltatást az uradalom erdeiben nem engedélyezik ingyen, a szerződés szerinti ingyenes épületfáért tizenöt illetve harminc krajcárt kötelesek leróni. - Panaszukat a szabályozás szerint kell rendezni. 6. Berény, Apáti, Nana, Szakadat, Kistormás, Várasd és Hőgyész panaszolják, hogy az uraság a községen belüli adásvételnél is beszedi az eladási ár egyharmadát. - Ez is a szabályozás szerint rendezendő. így sorjáznak a jobbágyok panaszai a további pontokban. A jegyzőkönyv még megjegyzi: panaszaik alátámasztására az uraságnak bemutatták a vele kötött szerződéseket. Ezeket a szerződéseket azonban gyakran változtatták, alkalmazásuknál ellentétükbe fordították vagy egyszerűen félretolták őket. A február 12-i rendelkezést a február 25-i megyei közgyűlésen olvassák fel s végrehajtásával Perczel Tamás főszolgabírót bízzák meg. Az ő vezetésével március 12-e és 28-a között az egyes községekben megismétlik a kilenc pontos kérdőív kitöltését és március 30-ával megkezdik a terjedelmes, minden háztartásra kiterjedő úrbéri táblázatok elkészítését. Az uradalom részéről Nagy István uradalmi prefektus vesz benne részt. Munkájukat a húszpontos panaszlista és az elrendelt megoldások átvizsgálásával kezdik meg, felvetve a még tisztázandó kérdéseket.

33 A kilenc pont első pontjára az összes község egyértelmű válasza, hogy korábban urbáriumuk nem volt. A második pont azt tudakolta, milyen alapon teljesítették szolgáltatásukat az uradalomnál. Itt már eltérő feleleteket adnak. Kisvejke szerint semmiféle szerződésük nem volt és úzus szerint szolgáltak. Kölesd és Sárszentlőrinc korábbi szerződéseket is említ, de a felvétel idején Kölesd egy 1758-as, Sárszentlőrinc egy 1759-es szerződés szerint adózott az uraságnak; e szerződések a kutatott anyagban nem fordulnak elő. A többi község ugyancsak hivatkozott korábbi szerződéseikre, de szinte egyhangúlag azt állítják, hogy körülbelül huszonöt éve, tehát az 1740-es évek elejétől fogva, az uraság a szerződést nem tartotta be és a szolgáltatásokat önkényesen állapította meg. Ezt vallják a hidegkútiak is, de jelzik, hogy 1767. március 16-án urbáriumot kaptak, valószínűleg ez vagy ennek változata kapta később a november elsejei dátumot.

34 A dolgok további menetéről csak hiányos adataink vannak. Az 1767. április 4-i közgyűlési jegyzőkönyvben a megye elismeri Mercy-Argenteau Florimund Claudius császári követ jogait elhunyt atyja vagyonára. Neki se az úrbérrendezésre, se a hőgyészi uradalom jobbágyainak életviszonyaira közvetlen befolyása nem volt. Hogy Győry tovább munkálkodott a 33 TMÖL... IV./A/l./a. 1, 1767. (281 -287.p.). 34 TMÖL...IV/A/l./b. Közgy. ir., 6.66. 331