Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

Excellenciási és titkos tanácsosi címekkel igyekeztek kárpótolni kudarcát. Rajta kívül álló természeti katasztrófa: a szekszárdi borvidék részét képező decsi hegyen a kolostor szőleit is elpusztította a filoxéra. A gazdaság irányítását az energikus siklósi paróchus, Stefan Gojkovic vette át, aki bérműveléssel igyekezett talpraállítani a gazdaságot. Markovié 1892-ben is részt vett a budai konzisztórium ülésén, ahol megfázott s röviddel utána meghalt. Szentendrén temették el. Síremlékét Jovan Tacariz plébános, az újvidéli felsőfokú leányiskola, később a karlováci főgimnázium tanára emeltette. Maxim igumen: 1718-1720. Kérésére Tolna vármegye a kolostor élet és vagyonbiztonsága érdekében 1719-ben 3 zsellércsalád letelepítését engedélyezi. E családok mentesek mindenféle adózástól, katonai beszállásolástól és fuvartételtől, 1725-ben a szekszárdi apát a földesúri kötelezettségek alól is fölmenti e családokat. Mihail igumen: 1714-1718. Társai Sisatovácból visszahozták az 1703ban odamenekített kegyszereket s elkezdték a kurucok által feldúlt kolostor helyreállítását. Mihajlovic Joan jeromonach: Dunaszekcső 1755. A grábóci kolostorba 26 évesen 1781-ben lépett be. Miletic Dositej jeromonach. 1886-ban házasságkötésnél tanúként, 1887ben zárdagondnokként említik a bonyhádi Nunkovics Mária temetésén. Nikodim jeromonach, igumen: 1610-1623 Novanovic Isaja jeromonach: Ohravica 1713. 1740-ben lépett be a szerzetesrendbe, s a következő évben már a grábóci^kolostor gondnoki tisztét tölti be. Szentföldi zarándok. Pajsije igumen: 1585-ben a dalmáciai Dragovic kolostorból négy társával: Dionisijeval, Gerasimmal, Jevstatijevel és Stefannal megérkeztek Grábócra, itt kolostort és templomot emeltek. Pajsije haláláig, 1603-ig vezette a kis közösséget. Utóda Gerasim lett. Petranovic Gerasim archimandrita: 1868-ben, Cokor Julián igumensége idején fordult meg a kolostorban és a Szerb-Dalmát Magazinban részleteket közölt a Dragovici és grábóci szerzetesekről. Petrovic Gerasim igumen: 1892-94. Karlócai teológiai tanár. Mielőtt visszatért Karlovácra, összeállította a grábóci könyvtár katalógusát, amelyben orosz és egyházi szláv nyelvű könyvek voltak túlsúlyban. A püspöki szinódus püspöknek választotta, de nem kapta meg hozzá a királyi megerősítést. Fia, Petrovic Velko ismert szerb író és akadémikus. Prokopije igumen: 1711-1714. Georgije, Maxim és ő 1711-ben visszatérnek Grábócra Sisatovác kolostorból. Radovenovics Illés diakon: Szálkán segédkezik Bosnyák Miklós zárdafőnöknek az egyházi szertartásokon (1869) Rajkovic Gerasim jeromonach. Cupic Danilo zárdafónöksége idején (1830-as években). Sava igumen: 1632-1649. 31