Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263

Itt döntöttek arról, hogy a 6 fóré csökkentett létszámú megyei katonaság egyik tagja Simontornyán teljesítsen szolgálatot, aki levelekkel s más dolgokkal utazik a vármegye ügyében, egyet Szekszárdra helyezzenek, négy viszont Pakson maradjon az alispán, Daróczy István közvetlen rendelkezésére.

64 Daróczy sem az 1701. szeptember 2o-i simontornyai közgyűlésen, sem a Dallos-ügyet lezáró sedrián szeptember 25-én nem volt jelen, viszont 1702. január 10-én Szekszárdon mint a fóispán teljhatalmú megbízottja elnökölt.

65 Az ezt követő öt gyűlést 1702. júliusától októberéig dersenyei Lévai Sámuel helyettes alispán hívta össze, a két tolnai, varsádi és a medinai részleges gyűlésen ő is elnökölt.

66 Feltehetőleg Daróczy alispán a paksi birtok kincstártól való kiváltása ügyében volt távol, hiszen ügye, mint fentebb kiderült, 1702-ben intéződött el véglegesen.

67 Hogy ez a birtok meglehetősen számottevő lehetett, a vármegye által rárótt terhek bizonyítják a legjobban. A július 4.-i részleges gyűlésen a kanizsai vár bontásához küldendő 42 megyei munkás megoszlásáról kellett dönteni, s az Esterházyuradalom 8 embere után sorrendben a paksi kincstári birtok következik 5 emberrel, megelőzve a simontornyai uradalmat, valamint a szekszárdi és a bátaszéki apát birtokait. Ezek 4-4 embert adtak a munkálatokhoz. Július 29-én a tolnai részleges gyűlésen a budai dicasterialis bizottság levelében foglaltaknak megfelelően 90 szekér és 800 ökör reparticióját készítették el (végül 1127 ökör, 73 szekér és 130 ökörhajcsár elhelyezését oldották meg), amelyben a paksi uradalomra 10 szekér, 20 ökörhajcsár és 195 ökör hárult. Ennél több teher itt is csak az Esterházy-uradalomra jutott (14 szekér, 28 ökörhajcsár, 273 ökör.)

69 1702. augusztus 29.-én Varsádon hívtak össze részleges gyűlést, amelyen Kapucsy György a pécsi káptalan nevében előterjesztette a király levelét. A levél kimondta, hogy a pécsi egyházmegyében Paks, Bölcske, Madocsa, Szentgyörgy és Gerjen településekről s más falvakból is a pécsi káptalant illetik meg a tizedek, s eltiltotta attól a földvári, szekszárdi, madocsai és bátai apátságokat. A gyűlés úgy reagált erre, hogy a sertésállományra a tizedeket nem vonatkoztatta, a megváltási pénzeket TMÖL. Kjkv. 65.,Várady45.p.(356. regeszta) TMÖL. Kjkv. 71., Várady 47.p.(378. 380. regeszta) TMÖL. Kjkv.72.73.74., Holub 1974. 69.p., Várady 48-51 .p. ld. 12.jegyzet TMÖL. Kjkv. 72., Várady 48-49.p. (396. 398. regeszta).Eredetileg 40 embert kellett volna küldeni, végül 42-ről döntöttek. Miután 21 jobbágyra jutott 1 Kanizsára küldendő ember, a paksi kincstári birtokon eszerint 105 jobbágynak kellett ekkoriban dolgoznia. TMÖL. Kjkv. 72.,Várady 49.p. (400. regeszta) 274