Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

zárda- teljesen érthetően, hiszen jelentős birtokkal rendelkezett - nem tudja bizonyítani odasoroltságát, az adótörlésre nem kerülhet sor.

38 5. A grábóci szerb szerzetesek jegyzéke és a működésükről adatai (1585-1974) Arsenije igumen: 1746-1753. Babic Aleksej igumen: Grábóc 1898. március 24. - Grábóc 1974. június 10. A nem törvényes, hanem „természetes" apa a grábóci születésű 30 éves Bosnyák János mezőgazdasági napszámos (a helybeliek szerint a kolostor kocsisa) és az anya kapcsolatából Rácmecskén (ma Erdősmecske) született, s Babic Máriának hívják, 27 éves. Szüleivel a kolostorhoz tartozó egykori 3 cselédház egyikében nevelkedett Alexej, korán állt be szolgának a kolostor gazdaságába. Az iskolában felfigyeltek bariton hangjára és olvasási készségére. Hamarosan elsajátította az egyházi szláv nyelvet és a középfokú hittani ismereteket. Valószínűleg 20 éves kora előtt lett novicius, majd diakon, s 1925 körül kézrátétellel felszentelte őt szerzetespappá (jeromonach) Zupkovics György budai püspök. 1926-tól Alsónánán, Grábócon, Rácmecskén és Szálkán végez papi szolgálatot, ezek az egyre csökkenő lélekszámú szerb filiák nem voltak képesek pópát eltartani, ezért az ország más vidékeihez hasonlóan a szerzetesek is belekapcsolódtak a kolostoron kívüli pasztorizációba. Alexej (népszerű nevén: Alexa) 1934-36. között szigetcsépi, 1936-42 között dunaszekcsői, sombereki, majd borjádi lelkész. Sombereki tartózkodása éveiben Rácgörcsöny, borjádi szolgálat idején pedig Bezedek, Hercegtöttös, Liptód, Nagybudmér, Pócsa és Sarok egyházi anyakönyvei szólnak ottani működéséről, zömmel temetésekről. A megye északi csücskében is megfordul. 1933. október 1-én a liptódi plébánia gondnoki tisztéről van híradás róla. Lastic lelkész internálásakor, 1942-ben, „belső száműzetés "-bt vonul a grábóci kolostorba Radic Teofan szárnyai alá. A II. világháború befejeződésével néhány évig szabadon mozog, 1945-46-ban Deszken szolgál, majd visszatér kolostorába, onnan jár ki a fíliákba: Alsónánára, Alsónyékre, Bátaszékre, Dunaszekcsőre, Medinára, Ráchidasra, Somberekre, s egy-egy temetésre Nagyszokolyba és Villányra. Egyre ritkábban keresztel és köt házasságot. Szászváron 1952-5 3-ban bolgár ortodox család bízta meg kereszteléssel és azt követő bérmálással. A Rákosi-érában „ a népi demokrácia elleni izgatás " címén a Tolna megyei sajtóban rágalomhadjárat indul ellene, majd lecsukják. - 1956-ban a budai püspök kinevezte Babicot a kolostor főnökévé. A vagyonától megMG 6. doboz 709- Tm. Közig, bizottság 1879. október 7.-én Szegzárdon tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonata. 27