Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263
A Rátót nembeli Paksy-család birtokolta Paks egy részét s néhány más helységet is a középkor folyamán, a XVII. század derekán a família leányörökösét, Annát királydaróci Daróczy Zsigmond vette feleségül, tőlük származott a Tolna megyei Daróczy-ág. 10 Az 1689-es összeírás szerint a hódoltság korában is fenntartották földesúri jogaikat az akkori szokásoknak megfelelően, Gerjen és Vetle fizettek Daróczy Istvánnak. 11 Egy 1696-os összeírás szerint Paks, Gerjen, Madocsa és egy bölcskei birtokrész földesurának tekintette magát, mégis csak 1702-ben jött létre az egyezség közte és a fiscus (kincstár) közt, miszerint a Paksy-família leányága magkapta Paks mezővárosát és további 27 Tolna megyei birtokrészt, különös kegyként a fegyverváltság (ius armorum) elengedésével, hiszen császári és királyi tisztségviselőről volt szó. Ennek ellenére azért 32 000 forint lefizetést Daróczynak sem sikerült elkerülnie. 12 Az általános közállapotokra utaló adat, hogy 1692 márciusában Daróczy a kamarai adminisztrációnak panaszolta a földvári kamarai tiszttartóval egvütt, hogy a „via regia" el fog néptelenedni a rácok féktelensége miatt. A rác lakosság ekkoriban rengeteg gondot okozott a DélDunántúlon. Szabad, katonáskodó elem lévén minden jobbágyi kötöttségtől mentesnek érezhették magukat, amelynek I. Lipót császár és király rendelkezései adtak alapot. Paksról a törökkel együtt menekültek el más helyekhez hasonlóan, aztán értékelvén itteni kedvező helyzetüket, lassanként visszaszivárogtak. A budai kamarai adminisztráció támogatta törekvésüket szemben a földvári, újpalánkai és más tiszttartókkal, akik korántsem örültek a rácok visszatérésének, egyrészt, mert a rácok földjét ekkor már más ide költözött telepesek művelték, másrészt ezek a rácokkal Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, 3.k.,Pest,1858.241.p., (Továbbiakban: Nagy 1858.), Holub 1974. 13.p., Koch 1976.34.p.61.p„ Németh 1976.19-21.p Holub 1974.13.p. Wallner Ernő: Paks településképein: Földrajzi Közlemények 1958.l.sz. 18.p. (Továbbiakban: Wallner 1958.), Holub 1974. 13.p., Koch 1976. 34.p. Holub 1974. 25.p.,Koch 1976.35.p. 265