Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Várady Zoltán: Adatok Paks 1698-1703. közötti történelméből • 263

neve a XVII. század végén.

3 Ennek jelentősége nem is annyira abban mérhető le, hogy a Hunyadi-korhoz képest a mezővárosok száma mintegy felére csökkent, hanem inkább abban, hogy a XV. századi 540 helység közül az 1696-os adófelosztásban mindössze 51 szerepel, s ezek között Paksot is felsorolták.

4 A török uralom után átmenetileg az összes hadiadót és hadikiadást ellenőrző bécsi miniszteri deputáció s ennek albizottságai valamint a kamarai közigazgatás szervei vették át az irányítást, így Tolna megyében is kiemelkedő fontosságúak voltak a kamarai tiszttartóságok és a harmincad-hivatalok, amelyek az adó és vámbevételek biztosításán túl az apparátus kiadásaiért is feleltek. Ezek mellett működött az összeköttetést biztosító létfontosságú postaszolgálat, amely az információk gyorsabb áramlását is lehetővé tette.

5 A stratégiai fontosságú Buda-Eszék útvonal mentén fekvő Tolna megyének ezen a részén nem véletlenül állítottak fel több postahivatalt: Földváron, Pakson, Tolnán, Újpalánkán, Szekszárdon és Bátaszéken.

6 Érdekesség, hogy a postamesteri funkciót, általában a harmincadosok vagy a kamarai tiszttartók töltötték be megyénkben, s éppen Paks a kivétel, ahol egy helyi birtokost látunk ebben a hivatalban.

7 Ez kiemelkedő jelentőségű lehetett, ha az itteni postamester, Daróczy István mint a vármegye tekintélyes tisztségviselője iktatta be az 1689-ben kinevezett Radonay Mátyás pécsi püspököt a vármegye főispáni hivatalába 1693. január 25-n Tolnán.

8 Daróczy István, aki korábban a tatai kapitányi tisztet töltötte be, Paks egyik földesura volt, postamesteri tisztsége mellett viselte a „császári és királyi őfelsége paksi örökös főkapitánya" büszke címet is.

9 Annak ellenére, hogy a Paksy-familia leányági leszármazottjaként Daróczy régi birtokosnak minősült, paksi s egyéb birtokai sokáig kincstári kezelésben maradtak. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a X VEI. század első évtizedeiben (1703-1740). In:Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd, 1974 .134.p. (Továbbiakban: Horváth 1974.) TMÖL..IV./A/l./a Közgyűlési jegyzőkönyvek 7-8. (Továbbiakban: TMÖL. Kjkv.), Horváth 1974. 129.-130.p. .,Várady 7.p. 2.regeszta. Holub József:Az újpalánkai harmincadhivatal és kamarai tiszt-tartóság 1690-1703. In: Tolna-megyei Újság, 1936. dec.23. ll-12.p.(Továbbiakban: Holub 1936.), Holub 1974.36-40.p. 6 TMÖL. Kjkv.59.82.,Horváth 1974.174.p.., Várady .36.p. (285. regeszta),55.p. (459.regeszta). A jegyzőkönyvekből értesülünk a földvári és bátaszéki postamester létéről, tehát itt is voltak állomások Holub 1974. 45.p. , Horváth 1974.174.p. 8 Holub 1974. 41.-43.p., Horváth 1974.144.p..,175.p. 9 TMÖL.Köjkv. 19.29., Holub 1974.13.p.,.45.p.., Koch 1976. 61.p., Várady .8. p.,ll.p. 264