Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

1962 őszén végre elkészült a Kossuth utca kövezése és így a községházától a Sió utcán át 1500 méter köves úton lehetett már közlekedni. Ebben az időben számolt be Puskás László VB. titkár a törvényesség helyzetéről a Tsz-ekben. "A termelőszövetkezetekben ... voltak kezdetben kisebb-nagyobb törvénysértések - mondta -... vannak akik hátráltatják a törvényesség megszilárdulását csak azért is, mert a zavarosban jobban tudnak halászni. - A háztáji területek vonalán az Új Elet Tsz-ben teljes rend uralkodik, de a Petőfi Tsz-nél ezt nem mondhatjuk el teljes mértékben... ". 1963. március negyedikén ült össze az új tanácstestület alakuló ülése. Tagjai lettek: Péczeli János, Doszpod János, Karácsonyi György, Horváth József, Jobban István, Virág János, Farkas Mihály, Puskás László, Falvai István, Virág Mihály, Doszpod József, Keresztes József, Takács József, Gaszler Bálint, Szentgáli Imre, Kovács József. A VB. tagjai Horváth József, Jobban István, Péczeli János, Puskás László, Virág János lettek, Horváth József lett az elnök, helyettese Jobban István, titkár pedig Puskás László. Az "új bor" azonban a "régi tömlőbe" került. Az új vezetés sem tudott néhány régi problémát megoldani. Szabó Imréné, az új óvónő például szomorúan állapította meg beszámolójában, hogy a harci óvoda "nagyon gyengén felszerelt. " 1963 augusztusában 30 kicsi volt beíratva. Új óvodára volt szükség. De nemcsak az óvoda volt "gyengén" felszerelt. Molnár József boltvezető fogalmazta meg, hogy a Földművesszövetkezet boltja nem felel meg az előírásoknak és követelményeknek, hiszen az egyetlen raktárban a vegyianyagok és petróleum mellett tárolják a kenyeret és egyéb élelmiszert. Amire pedig sikerült pénzt félretenni, arra meg szakember, kapacitás, építőanyag nem volt. A kultúrház tatarozásai, renoválása, bővítése, éveken át volt témája a község vezetőinek. Fontos kérdés volt ez, hiszen a kis község egyetlen olyan épületéről volt szó, ahol összejöveteleket lehetett tartani, itt zajlott a falu kulturális élete, itt volt a könyvtár, a mozi itt működött, majd ide jártak először televíziót nézni... Akkor még arra is ügyelt a község vezetése, hogy a felnőtteknek való filmeket ne nézzék a gyerekek. Mostoha körülmények között ugyan, de a lehetőségeknek megfelelően kulturális pezsgés kezdődött. Igazán mostoha körülmények Janyán voltak. Ott a "Klub " mégcsak nem is volt fűthető és villany sem volt benne. Pedig 30 család, 180 ember lakott a pusztán 1964-65-ben. Igaz, csak 10 fiatal. 1962 őszétől a janyai felső tagozatosok is Agárdra jártak iskolába és 17 alsós maradt a pusztán. 1963-ban 22-re, 1964-ben 24 emelkedett ez a szám. Kremsberger Mária tanította őket. 1962-től már a szőlőhegyieknek is volt villanyuk. Ha olvasni akart valaki ekkor Janyán, Bittner Gyuláné könyvtáros gondoskodott róla: rendszeresen cserélték a helyi kis könyvtár állományát a falubeli könyvtár könyveivel, sőt 243