Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

1955-ben újabb személycserére került sor: Balogh József helyett Mozolai Sándor lett a VB. elnök, és Karácsonyi György lett a párttitkár. Az új elnöknek az árvíz annak ellenére, hogy a község belterületét nem érintette, adott dolgot, mert a Gulyajárónál megrongálódott a gát és azt a községnek kellett kijavítani, másrészt az országos gyűjtésben [az árvízkárosultak javára] való részvételt neki kellett elsősorban szervezni. Ekkor létesítettek a községben hangszórós "hangos híradót", mely ebben az időben más községekben már javában bömbölt. Gond volt a járdákkal, az utakkal, a rév megközelítésével is. Lépcsőt kellett építeni ott és kilenc házhelyen 1955 tavaszán elkezdték ásni az alapokat. A feszült, ellentmondásos hangulattól vibrált a levegő. 1956. január 21-én a VB. elnök szó szerint a következőt mondta: "Foglalkozni kell az osztályharc kérdésével, jobban kiéleződjék. A tanácstagok az osztályidegenekkel ne tárgyaljanak, érezzék ászt, hogy a dolgozó nép a munkásosztály ellenségei ők." 1955 az elkeseredés fokozódásának, a begyűjtés erőltetésének, a "padlássöpréseknek" és egyúttal a bizakodásoknak, a naiv tervezgetéseknek - az "osztályharc" élesedésének éve volt. "Vannak olyan dolgozók - mondta a begyűjtési megbízott -, akik nem teljesitik az állam iránti kötelezettségüket... és vannak jól teljesítő gazdák, akik példát mutatnak" - és név szerint felsorolja őket... "elsősorban a VB tagoknak kell ügyelni arra, hogy osztályidegent a tanácsülések helyszínre egyáltalán ne engedjünk be" ... mondta Nádori. De az 1955. június 1-én "beinduló" napközi otthonba sem kerülhettek "osztályidegenek gyermekei" (29/1955.sz. VB. határozat!). - Pilisi Pált hol a beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, hol a tűzőrségi szabályok megszegése miatt büntették meg. (Őt "el is vitték") Bizonyára nem vigasztalta, hogy nemcsak őt... Pedig büntethettek volna bizony nemcsak "kulákokat" is a mulasztásokért: a cséplés közeledtével a használhatatlan janyai tűzoltófecskendő helyett másikat kértek a tűzoltóságtól, - de nemhogy fecskendőt, még választ sem kaptak. A szövetkezeti boltokba érkező kenyér nagy részét kellett gyakran visszaküldeni, mert egyszerűen ehetetlen volt... Rotfuchs doktor ismételten a község köztisztasági viszonyainak bírálatával foglalkozott és ilyenkor mindig volt sablon a határozatra, bár ugyanaz ismétlődött fél évente. A gyerekek a szennyes Sióban fürödtek nyáron. 1955-ben már tényleg működött az óvoda: nyáron 8-10, ősztől 25 kisgyerek vette igénybe. Janyán az egyetlen tanteremben két tanerő tanított ekkor: egyik délelőtt, másik délután. A janyai TSZ aránylag jól működött ekkor már, 1955-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon díjat is nyertek. A két harci Tsznek azonban nem ment ennyire. Mindkettő 1952-ben alakult. Az Alkotmány TSz. 1955-ben zárt először hiány nélkül, 500 kh-n gazdálkodott. Az Új Barázda TSz. - mely 180 kh-n alakult meg 1955-ben már 327 kh-n gazdálkodott és munaegységenként 5,60 ft előleget tudott fizetni. Ekkor 237