Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

szándékozókat (hasonlóan mint Zombán, vagy Agárdon), hogy hol kellene kijavítani a járdát, mi baj van a közvilágításai, stb. A termelőszövetkezetek megalakulása és a szedresi gépállomással kötött együttműködés munkaerőfelszabaduláshoz vezetett és már 1951ben megindult egyes városi vállalatok munkaerőtoborzása. A szlogen, hogy a város és a falu közti különbség a szocializmusban eltűnik, igen szerény lépésekkel haladt: a harci sportpályához öltözőt építettek, Janyán sportpálya létesült, kultúrotthon létesítését határozták el. Április végén döntöttek arról, hogy a "a község tulajdonát képező Sztálin utca 11 hsz. alatti lakóházban, melyet a harci Földmüvesszövetkezet bérel, a bérletet május hó végével megszüntetjük és ott az italmérést megtiltjuk. A helyiségnek kultúrház céljára való átalakításával járó költségeknek 50 %-t, mely 6000.ft-t tesz ki, társadalmi utón biztosítjuk " 1951. július 15-én már nem a községházán, hanem a kultúrotthonban tartották a tanácsülést - és ettől kezdve mindig - a falu lakosságát is meghíva oda. "Mezei József tanácstag az Uj Élet tszcs, elnöke a géptől a magtárba mozgalom kiszélesítését hangsúlyozza... Fekete Jenő a kulákok szabotálására mutat rá az aratásnál. Fábián Kálmán az ellenőrzés kérdését és fontosságát emeli ki... Tojás-baromfi széna beadásnál a mutatkozó lemaradás sürgős behozását javasolja, majd a Grősz per tanulságaira mutat rá, melyre feleletünk legyen a gyors és jó begyűjtés, mert a béke ügyét is szolgáljuk. " Kálmán bácsi párttitkár is volt. Nagyon szeretett "hozzászólni". Különösen a kultúrával kapcsolatos kérdésekkel szeretett foglalkozni. 0 lett az "uj kultúrotthon" első igazgatója is. (Amelyben még novemberben sem értek véget az átalakítások.) 1951. július 15-én Kunfalvi Gábor VB. elnök lemondott. Fekete Jenő lett az utóda. Az év vége fele további termelőszövetkezeti agitáció kezdődött. Az október 21-i tanácsülésen Mezei József, a már működő Új Élet TSz. elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a "község mielőbb szocialistává váljék teljesen". Mint utaltam már rá, 1952-ben meg is alakult a faluban az Alkotmány és az Új Barázda TSz. és így ettől az évtől 1955-ig három termelőszövetkezeti csoport működött Harcon. A község első termelőszövetkezete paradox módon nem a községben, hanem Janyán alakult. Ennek első elnöke szerint 1952. augusztus 31-én, a már említett két falubeli szövetkezet (az Alkotmány és a Béke, melyet neveztek Harc a békéért szövetkezetnek is) megalakulása után "a község lakossága túlnyomórészt termelőszövetkezetekbe tömörült, a község szocialista lett". Hogy mennyire lett "szocialista", azt ma már tudjuk, de erről még szót ejtek. Ez az állapot azonban kétségtelenül hasznos volt akkor különböző létesítmények melletti érvelésre. Például: a Janyapusztán 234