Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

"Hü nevelőim, dunántúli dombok, ti úgy karoltok, hogy nem korlátoltok, nem fogtok rabul, amikor öleltek, ti úgy öveztek, hogy égig emeltek!*' (Illyés Gyula: Tolna) A táj A Tolnai Hegyhát elnevezésű kistáj délkeleti határában, mintegy a Hegyhát oldalában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra találjuk Harc községet. Az egész Hegyhátra jellemző erózió, lejtőpusztulás, e tájra is jellemző. A Mezőföld után itt a legvastagabb a lösztakaró az országban és ez a község két régi utcáján végig látható. A két emelkedő utca három domb közötti két völgyben települt. A kisméretű, meredek domboknak nincs nagy vízgyűjtő területe, így a völgyben nem alakult ki patak, de a csapadékvizet elvezető utca, annak árkai állandó karbantartást igényeltek. Nagyobb esők után a Sió fele lezúduló víz mély árkokat vágott a löszbe. A Sió-Kapos-Sárvíz völgyétől közrefogott Tolnai Hegyhát a Dunántúl egyik legaprólékosabban felszabdalt és legnagyobb reliefenergiával rendelkező dombvidéki tájegysége. A szó földrajzi értelmében vett önálló geomorfológiai tájegység, mert a Dunántúl többi dombvidéki területeitől mind rétegtani és szerkezeti, mind földtani jellegénél fogva élesen különbözik. A felszínt aprólékosan tagoló szerkezeti vonalak mentén kialakult 50-100 m mélységű fó- és mellékvölgyek, valamint a völgyek feneként felnyílt 10-35 m mély eróziós szakadékok (horhosok, szurdikok) a felszíni lösztől a felsőpannóniai üledékig az egész hegyháti pleisztocént feltárják.

1 A táj feldarabolódása ott a legnagyobb méretű, ahol a talajvédő erdőket már évszázadokkal ezelőtt kiirtottak és mezőgazdasági művelés alá fogták. A terület éghajlata átmenetet mutat az Alföld és a Dunántúlidombság éghajlata között. A keleti Hegyhát-perem több napsütést, de valamivel kevesebb csapadékot kap, mint a nyugati.

2 Legmelegebb hónap a július (22 fokos középhőmérséklettel), a csapadékmaximum a tavasz végére esik.

3 Dr. Ádám László: A tolnai Hegyhát kialakulása Földrajzi értesítő 1960. 143. old. Dr. Pataki József: Tolna megyei kalauz Tm. Idegenforgalmi Hivatal 1967. Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza Bp., 1962. 174