Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A felső (domboldali) ősi templomot, szegénységünk miatt, nem tudtuk használatra alkalmassá tenni, hanem összefogtunk és kőből sárba építettünk e helyen templomot a Teremtés utáni 7095-ben (Kr.u. 1587.) Isten nevében Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szenteltük fel. A templom mintájára ezüst szentségtartót készítettünk. 7110/1602: A két éve elküldött Gerasim szerzetes megérkezett "'moszkvai földről", miseruhákat, könyveket, kegyszereket hozott magával. 7127/1619: Stefim igumen vezetésével tíz testvér jött el Dragovicból, nem maradt ott senki, magukkal hozták kegyszereiket, a Szarajevóban készült Négyevangéliumoskönyvet, ikonokat stb. 7147/1649: A kolostor szerzeteseinek létszáma eléri a maximumot: 60 főt. Vezetőjük : Simeon elsőként zarándokolt el a Szentföldre. Jeruzsálemből elhozta Szent Borbála nagyvértanú homlokcsontjának egy részét, mely ma is megtekinthető a grábóci templomban. Simeont megválasztották budai metropolitának (érsek), de élete végéig a grábóci kolostorban maradt, onnan irányítva egyházát. 7175/1667: Jób (Jov) igument és társait megölték a szabadhajdúk és szerb rablók, elrabolták a templom kincsei nagy részét. "De ezeket elérte az Isten ítélete, gonosz tetteik miatt a keserű halál. " Elfogták és kivégezték a haramiákat. 7191/1683: Bécs alól menekül a török a nyugati királyok csapatai elől, ez években nagy nélkülözés gyötörte szerzeteseinket. (Itt az Évkönyv jobb széléhez csatolva két ujjnyi papírszeleten ószlávul ez áll: „Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében, Ámen! Tudomásul adom, hogy én Pajsije jeromonach-eklisiarja, azaz szerzetespapja a grábóci kolostornak, 1684-ben, mikor a török elűzött minket, az igument és testvéreit megölte, én elbújtam a hársfa alatti pincében, a kegyszereket elástam ".) Majd szerbül : "Nincs tovább!" A papíros többi részét, valószínűleg szándékosan, valaki letépte. Dragutin és Mile növendékek az 1930-as évek derekán a darálóház alapjának kiásásakor - nemzedékről nemzedékre szálló hagyománytól indíttatva - a templom szentélyétől keleti irányban, 18 rőfnyire, keresgélte a pincelejáratot, de eredménytelenül, akárcsak kincskereső elődeik. „ 7198/1690: Csernovics Arzén őszentsége, a pátriárka, Bécsből jövet az oltalom levél egy példányával megajándékozott minket. Három hónapos itt tartózkodása alatt fölkereste Péterffy András szekszárdi apátot, aki megkönyörült kolostorunk sanyarú helyzetén és saját kezű aláírásával visszaadta nekünk a török alatt szerzett birtokainak Grábóctól Szekszárdig. 7211/1703: A magyarok föllázadnak császáruk ellen, a mi szerb nemzetünket is öldösik, felgyújtják házaikat, összevagdalják bölcsőbeli gyermekeiket, borzalmas tetteiket nem lehet pár sorban leírni. A papokat részint megölik, részint fogságba ejtik Aki szerencsés: Sisatovac 15